OCR
KARSAI KRISZTINA AZ ELÉVÜLÉS JOGI KATEGÓRIÁJÁNAK JELENTŐSÉGE AZ EURÓPAI BÜNTETŐJOGBAN Az elévülés jogági besorolása A büntethetőség elévülésével? kapcsolatosan megosztottnak tekinthető a jogági besorolás a különböző európai országokat illetően. A legtöbb kontinentális európai jogrendszerben anyagi jogi jogintézményként (így a büntetőjogi felelősség egyik , negatív" komponenseként) ismerik el, kivételként Franciaország és Németország említendő, ahol eljárásjogi jogintézményként működik. Az európai, common law"-országokban főszabályként az elévülés önmagában nem eredményezheti a bűncselekmény üldözésének elenyészését. Vannak továbbá olyan országok is, ahol vegyes felfogás az irányadó, így Spanyolországban és Észtországban." Alapvető és döntő jelentőségű, ámde annál egyszerűbb a különbségtétel következménye: az anyagi jogi értelemben kezelt elévülés felelősségmegszüntető tényező, így az anyagi jogi törvényesség elve kiterjed rá, míg az eljárásjogi értelemben vett elévülésre 3 Jelen tanulmányban a büntetések végrehajtásának elévülése nem képezi a vizsgálat tárgyát. Az elévülésre vonatkozó más jogági jogfejlődés eredményeiről sem értekezek ebben a tanulmányban, azonban említhető, hogy például a közlekedési balesetekkel kapcsolatos elévülési időkkel, illetve az egyelőre kudarcot valló közös európai adásvételi jogi rendelet a követelések elévülésére vonatkozó egységesítésével kapcsolatosan jelenleg is folyik szakmai (tudományos) diskurzus. A büntethetőség elévülésére vonatkozóan lásd: Elek Balázs: A büntethetőség elévülése. Az elévülést félbeszakító büntetőeljárási cselekmények. A ténybeli azonosság. In Polt Péter (szerk.): Új Btk. Kommentár: 1. kötet. Általános rész. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 2013. 181—196; Hollán Miklós: Az önkényuralmi rendszerek bűnei és azok elévülése. In Patyi András (szerk.): Rendhagyó kommentár egy rendhagyó preambulumról: Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti hitvallás. Budapest, Dialóg Campus Kiadó — Nordex Kft., 2019. 385—402; Karsai Krisztina: A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok. In Karsai Krisztina (szerk.): Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2019. 72-95; Nagy Zoltán András: , Gondolatok az elévülés — visszaható hatály kérdéseiről". Miskolci Jogi Szemle, XIV. évf. 2019. 2. sz. 253-263. Az Europäische Arbeitskreis + gegen organisierte Kriminalität elnevezesü tudomänyos hälözat 2017 és 2020 között kutatási programot folytatott le, amelynek során 11 uniós (Ausztria, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország) és 3 nem uniós (Anglia és Wales, Svájc, USA) ország elévülési szabályainak összehasonlítására vállalkoztunk, a jogszabályi környezet pontos feltárása mellett olyan szituációkkal is foglalkoztunk, amelyek plasztikusan mutatták az elévülésre vonatkozó szabályok tényleges működését, illetve a büntethetőség (és a büntetés végrehajtása) elévülésének erkölcsi, alkotmányos és kriminálpolitikai megfontolásait is összegyűjtötte a kutatócsoport annak érdekében, hogy a jövő szabályozására vonatkozó javaslatok elvi hátterét is megfelelő megalapozottsággal képviselje. Lásd Karsai Krisztina - Szomora Zsolt: Landesbericht Ungarn. In Gudrun Hochmayr - Walter Gropp (Hrsg): Die Verjáhrung als Herausforderung für die grenzüberschreitende Zusammenarbeit in Strafsachen. Baden-Baden, Nomos, 2021. 503-536. + 238 ¢