Page 236 [236]
KADLÓT ERZSÉBET
elvek, összetevők, kívánalmak jelentik, ! mint például a fegyverek egyenlőségéhez,
a határozatok indokolásához, a nyelvhasználathoz való jog. Ezek nem abszolút
szerkezetűek, korlátozhatóak és megsértésükre egymáshoz képest sem azonos al¬
kotmanyos mérce iranyad6. A fegyveregyenléséggel kapcsolatos korlátozásoknak
— főként az elv védelemhez való joggal való szoros kapcsolata folytán — többnyire
erős szükségességi arányossági teszten kell átmenniük, ahol azonban jelentősége
van annak, hogy az alkalmazott megszorításokat az eljárás során , összhatásában"
sikerült-e kiküszöbölni. Az indokolási kötelezettség többnyire csak szubszidiärius
jogként élvez védelmet, és teljesítésének vizsgálatakor az Alkotmánybíróság sok¬
kal közelebb jár — a szükségesség-arányosságnál jóval gyengébb — észszerűségi
teszthez.”
A nyelvhasználat nem a XXVIII. cikk részeként, de a tisztességes eljárás kontex¬
tusában, gyökereit tekintve a XV. cikk jogegyenlőségi és diszkriminációmentessé¬
get garantáló alapjogi rendelkezésekre figyelemmel vált az eljárási alkotmányosság
részévé. Egyelőre azonban az alkotmányos gyakorlat ezt csak a nagyon minimális
szinten, a fegyveregyenlőség követelményétől is elszakadva, a szükségesség-ará¬
nyosság helyett az észszerűségi teszthez közelítően részesíti védelemben. Nem
része ennek a teljes körű irat- és információmegismerés, valamint eltűrt a magyar
nyelvet ismerő terhelthez képest az alacsonyabb szintű iratokhoz jutási szint is.??
Az eljárási alkotmányosságra vonatkozó cikknek azonban , nem lenne lába",
ha azt az alapjogi fejezet emberi méltóságra, a kínzás, embertelen, megalázó bá¬
násmódra, a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jogra vonatkozó, illetve
további alapjogokat deklaráló szabályai nélkül értelmeznénk. Nem véletlen, hogy
ezek egy része konkrétan bekerült az eljárási törvény alaprendelkezései közé. Ez
azonban még mindig csak a negyedik , grádics", amely élettelen test lenne az Alap¬
vetés fejezet jogállamiságra vagy hatalommegosztásra vonatkozó normái nélkül.
Az Alkotmánybíróság ezekből vezeti le a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát
éppen úgy, mint a funkciómegosztás követelményét."
Különösebb magyarázatra az már nem is szorul, hogy mindezek értelmezésé¬
hez és a büntetőeljárásba való átültetéséhez a szervezeti jogra (bíróságra, ügyész¬
ségre, rendőrségre) vonatkozó, ezek működését, az államszervezetben betöltött
funkcióját meghatározó alkotmányos szabályok akkor is az értelmezési háttér ré¬
szei, ha ezt a konkrét határozatok éppen nem érintik. Nehéz lenne a törvényes bíró
vagy a független, pártatlan bíró eljárását számonkérni, ha a működés szervezeti
garanciái nem az az Alaptörvényből volnának levezethetők.
31 14/2020 (III. 14.) AB határozat.
32 Összefoglalóan: 7/2013. (III. 1.) AB határozat.
33 Legutóbb: 3244/2018. (VII. 1.) AB határozat.
1 Például: 14/2002. (III. 20.) AB határozat; 14/2004. (V. 7.) AB határozat.
w
+ 234 +