Page 229 [229]
OCR
A BÜNTETŐELJÁRÁSI GARANCIÁK MINT ALKOTMÁNYOS SZELVÉNYJOGOK nem ellentmondóan definiált — funkciójuk. Alapelv az olyan általános tartalmú, a büntetőeljárás szervezését, a büntetőeljárási hatóságok és a bíróság működésének egyes, eljárásjogilag releváns elemeit, a hatáskörök telepítését, a fórumrendszer felépítését, az eljárás alanyainak helyzetét, státusát, jogait és kötelezettségeit meghatározó norma, amelyet a tételes szabályok alkalmazásakor — következmények nélkül — nem lehet megkerülni, és amely a tételes rendelkezésekre vonatkozó (olykor eltérő eredményre vezető) értelmezési módok és kánonok összehangolásakor is segíti a jogalkalmazót a jog helyes értelmének feltárásában. Az alapelveknek van erős, többrétegű, korlátozó erejű és védelmi funkciója. A jogalanyok védelme, jogaik biztosítása, illetve a különböző, egymással ellentétes platformon álló jogalanyok helyzete közötti egyensúly garantálása érdekében a büntetőeljárási hatóságoknak értelmezési és alkalmazási korlátokat szabnak, továbbá akkor is kötelezettségeket írnak elő, ha azt egy-egy tételes szabály konkrétan nem említi." Kétségtelen, hogy ezek sokszor csak absztrakt deklarációként tűnnek fel, valójában azonban normatív tartalmúak. Megsértésük persze elsősorban a tételes jogi szabály megszegése révén vált ki eljárási szankciót, sőt van, amikor csak ezen keresztül. Ám szép számmal léteznek olyan esetek, amikor figyelmen kívül hagyásuk enélkül is következményekkel jár, még ha nem is a közvetlenül a büntetőeljáráson belül, de alkotmányjogi panasz vagy EJEB-indítvány formájában," s a büntetőeljárásra visszahatóan. Éppen a védelmi funkcióra tekintettel itt említendő meg, hogy egyes — a nemzetközi joggyakorlatban is kiemelkedő súlyú, az átlagot messze meghaladó alkotmánybírósági háttérrel rendelkező — princípiumok megfejthetetlen okból nem kerültek be a legújabb eljárási törvénybe sem. Ilyen például a fegyverek egyenlőségének követelménye, amelynek funkcionálása nélkül a tisztességes eljárás követelményének érvényesülése legfeljebb csak , szóbeszéd". Noha a tisztességes eljárás eme szelvényjoga nem teljes jogazonosságot, hanem ,csupán" annyit jelent, hogy a védelemnek a váddal összemérhető súlyú jogosítványokkal kell rendelkeznie," akkor is faktum, hogy ennek hiányában a terhelt egyéb garantált jogainak súlya is csökken. Nem véletlenül vizsgálja az Alkotmánybíróság is ezt az elvet a védelemhez való joggal szoros összefüggésben. " Például a nyelvhasználat jogát — miközben , csak" alapelv deklarálja — az eljárás alanyainak akkor is biztosítani kell, ha a hatóság szerint csak kisebb súlyú, jogorvoslattal nem támadható, határozati formát nem is igénylő intézkedésről van szó. 1 Például a Be. 2. § (1) bekezdése az emberi méltósághoz való jogot deklarálja, amely ezerféle módon megsérthető. Olyan szankció még sincs a Be.-ben, amely ezt közvetlenül számon kérhetővé tenné. A védelemhez való jognak is vannak olyan esetei, amelyek mögül hiányzik a teteles szabäly, de alkotmänybirösägi megtämadäsuk eredmenyes lehet [vö.: 8/2013. (III. 1.) alkotmänybirösägi hatärozat]. 1 Először részletesen: 6/1998. (III. 11.) AB határozat. + 227 +
