Page 221 [221]
AZ ANGOL ESKÜDTSZÉKI RENDSZER STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSAINAK VÁZLATAO133
jogkérdésekről, az ő bűnösségükről és ártatlanságukról"."" Az esküdtszék minden
bírói nyomás ellenére felmentő ítéletet hozott. Ezzel kezdetét vette azoknak a po¬
litikai indíttatású perekben hozott felmentéseknek a sora (William Penn, Lord
Shaftsbury, Lord Russel, Algernon Sydney), amelyek az esküdtszék szerepét jelen¬
tősen megnövelték.
Az esküdtszéki bíráskodás fejlődésének kiemelkedő pillanata volt 1688 má¬
jusa, amikor II. Jakab király kibocsátotta vallási türelmi rendeletét (Declaration
of Indulgence), amely a korábbi tilalommal szemben lehetővé tette a katolikusok
hivatalviselését. A rendelet felolvasását kötelezővé tette az anglikán templomok
istentiszteletein. Ezt a klérus többségének támogatását élvező hét anglikán püspök
megtagadta, akik ellen így büntetőper indult. A per, amely zsúfolt tárgyalóterem¬
ben, politikailag motivált bírák előtt, a király nyomása alá helyezett esküdtszék
közreműködésével zajlott, a vádlottak felmentésével zárult. Ezt az esküdtszéki
döntést a legfontosabb olyan tényezőként értékelik, amely hozzájárult a Stuart-di¬
nasztia bukásához, az 1688. évi ún. , dicsőséges forradalom" győzelméhez és a
Hannoveri-ház (ma Windsor-ház) hatalomra jutásához.
Ettől az időszaktól Angliában úgy tekintettek az esküdtszékre mint a szabad¬
ság biztosítékára a királyi hatalommal szemben, melyben a polgárok fejezik ki
akaratukat, érvényesítik hatalmukat az igazságszolgáltatásban. Ez a szerep tette
az esküdtszéket az elkövetkező évszázadokban más európai feudális abszolutista
államokban a szabadságért és önállóságért fellépő polgárság körében oly népsze¬
rűvé, és politikai követeléseik részévé. Ez a követelés jelent meg a nagy francia
forradalom alapdokumentumában, az 1789. évi Emberi és polgári jogok nyilatko¬
zatában és a magyar 1848. március 15-i forradalom 12 pontjában is.
Az esküdtszék szerepe Angliában azonban a XIX. század második felétől csök¬
kenni kezdett. Ennek első lépcsője volt az esküdtszék hatáskörébe tartozó bűncse¬
lekmények számának csökkentése a Juvenile Offenders Act és a már említett Lord
Jarvis által beterjesztett törvény alapján.
A fiatalkorú elkövetőkről szóló törvény azoknak a kis értékű lopásoknak az
elbírálását, amelyek elkövetői a tizennegyedik életévüket nem haladták túl, rövidí¬
tett eljárásra summary procedure) utalta. A Lord Jarvis-féle törvény csökkentette
a halálbüntetéssel fenyegetett, ennek következtében az esküdtszék hatáskörébe
tartozó bűncselekmények számát, és növelte azokét, amelyek a törvény által lét¬
rehozott magisztrátusi bírósági hatáskörbe tartoznak.
Az 1879. évi Summary Justice Act (A rövidített eljárásról szóló törvény) tovább
csökkentette az addig esküdtszéki hatáskörbe tartozó, fiatalkorúak által elköve¬
tett bűncselekmények számát. Ez a folyamat 1914-ben folytatódott, amikor az
esküdtszék által elbírálható lopások értékét csak a 20L-ot meghaladö lopäsokra
16 Vogler: i. m. 204.
* 219 «