Page 217 [217]
OCR
AZ ANGOL ESKÜDTSZÉKI RENDSZER STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSAINAK VÁZLATAO133 végére összefüggő, jelentős szakirodalmi háttérrel alátámasztott bizonyítási szabályok alakultak ki." Az angol tárgyalási rendszerben a legnagyobb változást a vádlottnak biztosított eljárási jogok megjelenése és a mai értelemben vett bizonyítási szabályok 1790 és 1830 közötti kialakulása jelentette. A bizonyítási szabályok kialakulásának okaira nézve többféle nézet van. Az egyik szerint a tárgyalás jogászok általi meghatározottsága, a másik szerint a professzionális védő megjelenése, a harmadik nézet szerint az , amatőr" színvonalú előkészítő eljárás hiányosságainak kiküszöbölése játszott meghatározó szerepet a bizonyításra vonatkozó részletes szabályok létrejöttében. Feltehetően azonban mindegyik tényezőnek jelentős hatása volt ebben a folyamatban. Az egyik legfontosabb elv, az ártatlanság vélelme 1824-ben vált az angol büntetőeljárás meghatározó elvévé." Ezzel együtt jelentős változást hozott a bizonyítékok értékelésében a kétséget kizáróan nem bizonyított tények vádlott javára történő értékelésének követelménye. Ezen túlmenően megjelentek a bizonyítékok megerősítésére (corroboration rules) és a hallomásból származó bizonyítékok felhasználásának tilalmára (hearsay evidence) vonatkozó szabályok. Az előkészítő eljárás vagy nyomozás 1826-tól, a londoni Metropolitan Police Sir Robert Peel általi megalakításától a magisztrátusoktól fokozatosan a rendőrség hatáskörébe került. A vádlott hallgatási joga a rendőrségi eljárásban a Metropolitan Police Regulations 1873. évi szabályai között is töretlenül érvényesült. Az adverzális, kontradiktórius eljárási struktúra szabályainak — ha nem is végleges, de — rögzítését jelentette az 1865. évi Criminal Procedure Act (Büntetőeljárási törvény), amely biztosította a védőnek a záróbeszéd (final speech) tartási jogát, a vádlottnak a hallgatáshoz való jogát, valamint a vádlott figyelmeztetésére vonatkozó szabályokat is rendezte. A vádlott hallgatáshoz való joga ellen azonban hamarosan támadás indult. A fő érv az volt, hogy objektív, bizonyítékközpontú tárgyaláson az egyik fő bizonyítékforrás — a vádlott — nem rekeszthető ki. Egyedül az előkészítő eljárásban mentesíthető a kötelező vallomástételtől.? A hallgatással kapcsolatos új szabályokat az 1898. évi Prisonsers" Evidence Act (A fogvatartott személyekkel kapcsolatos bizonyítási szabályokról szóló törvény) alkotta meg, amelynek rendelkezései szerint a vádlott és házastársa jogosult, de nem kényszeríthető vallomástételére. 1 Damaëka, Mirjan R.: Evidence law adrift. London — New Haven, CT, Yale University Press, 1997. 75-91; Langbein, John H.: „Historical foundation ofthe law of evidence: a view from the Ryder sources”. Columbia Law Review, Vol. 96. 1996. 1169-1996. lt Köster, Rolf-Jürgen: Die Rechtsvermutung der Unschuld. Bonn, Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität, 1979. 69-83. 2 Spencer, J. R.: Introduction. In Delmas-Marty, Mireille - Spencer, J. R. (eds.): European Criminal Procedures. Cambridge, CUP, 2002. 5-18. «215 +
