ügyvéd látta el." Ez megnövelte az igényt a szakképzett ügyvédek iránt a vádfunk¬
ció ellátása során. Ezzel szemben a vádlott érdekében védő nem járhatott el. Ez
aszimmetrikus helyzetet eredményezett a tárgyalóteremben, hiszen utóbbi csak
önmagára számíthatott."
Ennek a helyzetnek a kiegyensúlyozására jelentek meg fokozatosan védők a
tárgyalásokon. A védő jelenléte 1710-től 1735-ig csak szórványos volt. Ezt követően
kezdett nőni azoknak az ügyeknek a száma, amelyben védő is részt vett. Ennek
egyik következményeként jelenik meg a védői jogok között 1730-ban az a jog, amely
alapján a vád tanúit keresztkérdezésnek vethetik alá.
Jelentős változás az 1780-as években következett be, amikor már az ügyek egy¬
harmadában képviselte a vádlottat professzionális véd6.®
A bírósági munka ezen ágának kifejlődését jelentősen elősegítette, hogy a XVII¬
XVIII. században a hagyományos ügyvédség (barrister), amelynek tevékenysége
Londonra koncentrálódott, súlyos válságba került. Egyrészt helyhez kötöttsége és
céhes szerkezete révén kimaradt az ország északi részén (Liverpool, Manchester,
Birmingham) kibontakozó ipari forradalom által teremtett üzleti lehetőségekből."
Másrészt eddigi jogászi monopóliumukat az új ügyvédi foglalkozás képviselőinek
(solicitor) megjelenése is megtépázta, akik ezeket az új üzleti lehetőségeket kiak¬
názták. Ennek eredménye volt a barristerek számának radikális csökkenése. Mind¬
ez arra ösztönözte őket a X VIII. század második felében, hogy növekvő mértékben
kapcsolódjanak be a bírósági peres ügyek — igy a büntetôügyek — képviseletébe.
(Az ügyvédi foglalkozásnak ez a kettőssége — barrister, solicitor — ma is fennáll
Angliában, Walesben és Észak-Írországban.)
A bírósági peres ügyek között számos olyan akadt, amely politikai jelentő¬
séggel bírt, illetve politikai reformmozgalmak torekvéseit támogatta. A politikai
törekvések eredménye volt az 1836. évi Prisoners" Council Act (A fogvatartottak
ügyvédekkel történő tanácskozási jogáról), amely már a törvény erejénél fogva
tette lehetővé a vádlott ügyvédi képviseletét. Az ügyvédek megjelenése ösztönzőleg
hatott a tárgyaláson folytatott bizonyítás szabályainak kialakulására is. Általá¬
nosan elfogadott nézet a szakirodalomban, hogy az 1700-as évekig a tárgyaláson
folyó bizonyításnak szinte alig voltak előre meghatározott szabályai, míg a század
Angliában és Walesben az egységes ügyészi munka megteremtése érdekében 1879-ben ala¬
pították meg a Közvádak Igazgatója posztot (Director of Public Prosecutions), aki a királyi
főügyész (attorney general) irányítása alatt végezte munkáját, de valójában a vádemelési
gyakorlat felett csekély felügyeletet gyakorolt. Az egyes ügyekben a vádemelés és a bűnül¬
dözési gyakorlat alakítása a rendőrség kezében maradt.
7 Langbein: i. m. 98-99.
8 Vogler: i. m. 137.
A barristerek ma is Innekbe (jogäszkollegiumokba) szervezve végzik munkájukat. London¬
ban négy Inn működik: Middle Temple Inn, Inner Temple Inn, Gray’s Inn és Lincoln’s Inn.