OCR
BARABÁS A. TÜNDE A VIKTIMOLÓGIA KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A széles körűen értelmezett áldozattá válás kérdéskörével, annak okaival és körülményeivel, az áldozatok segítésének, valamint kompenzációjának módjaival, a sértettek védelmének és a sértetté válás megelőzésének lehetőségeivel foglalkozik a viktimológia, amely viszonylag fiatal tudomány. Az áldozattá válás okai a kezdetektől foglalkoztatták a korai kriminológia képviselőit. Már a kriminológia előfutárainak tekinthető Lombroso, Garofalo és Ferri is vizsgálta a tettes-áldozat viszony szerepét a bűncselekmény létrejöttében. Garofalo felhívta a figyelmet arra az áldozati magatartásra, amely az elkövetőt a tettre provokálta." Ferri említi a „pszeudokriminälisokat” (látszatbűnözők), akik önvédelemből, , elkerülhetetlen szükségszerűségből" sértik meg a jogot." Gabriel Tarde mutatott rá írásában? arra a törvényhozási hibára, amely nem vizsgälja az elkövetö-äldozat közötti lényeges viszonyra utaló egyes motívumokat, és kiemelte a sértett lehetséges felelősségét. A tettes-áldozat viszony tanulmányozása azonban ekkor még érintőleges volt, és a korai kriminológusok nem mélyültek el a sértetti oldal vizsgálatában. A viktimológia egyes kérdései tehát már régóta ismertek voltak, de nem fejlődhettek ki embrionális állapotukból.? Az a szemléletváltozás azonban, amely a XIX. század végén a bűncselekményt és elkövetőjét új megvilágításba helyezte, és a megelőzést tűzte ki célul, felhívta a figyelmet arra a személyre, akit a sérelem leginkább és legközvetlenebbül érint — az áldozatra. A bűnözői magatartás pszichológiai jellegű megközelítési módjának kialakulása vezetett a bűncselekmény indító okának és célzatának alaposabb elemzésére, és az azt kiváltó körülmények sokoldalú feltárására. A viktimológia így válhatott önálló tudományos diszciplínává a XX. században. Hans von Hentig az 1930-as évek végén kezdte meg kutatásait, amelyek a háttérbe szorított áldozattal és az ő érdekeivel foglalkoztak. 1941-ben jelent meg első műve, amelyben az elkövetők és áldozataik kölcsönös egymásra hatásának szociálpszichológiai kérdéseit vetette fel." Hentig a The Criminal and his Victim cimt könyve 1948-ban jelent meg. Ebben az áldozatoknak a bűncselekmény létrejöttéhez való hozzájárulásával foglalkozik. Álláspontja szerint a bűncselekmények többsége kettős szerkezetű, azokban két partner szerepel: az elkövető és az áldozat. A köztük lévő viszony — szociológiai és pszichológiai szempontból — sokkal Garofalo, Raffaele: Criminology. Boston, MA, Little, Brown & Company, 1914. Ferri, Enrico: Les Criminels dans ‘art littérature. Paris, Félix Alcan, 1912. 8 Tarde, Gabriel: Penal Philosophy. Boston, MA, Little, Brown & Company, 1912. ° Schafer, Stephen: The Victim and his Criminal. A Study in Functional Responsibility. New York, NY, Random House, 1968. Von Hentig, Hans: ,,Remarks on the Interaction of Perpetrator and Victim”. Journal of Law and Criminology, Vol. 31. 1941. 303-309. + 202 +