Seite 203 [203]
SÉRTETTRŐL MÁSKÉPPEN
akivel a hatóság először találkozik, aki szükséges, bár kellemetlen tanúja saját sé¬
relmének, egyben az is, akinek az eljárás megindulása után az érdekeit, sérelmeit
nem orvosolják, ellentétben az állam büntetőigényével, amelyet az eljárás folyamán
az ügyész mindvégig képvisel.
Szemben azzal, hogy az elkövető az eljárás során gyanúsítotti státuszából újabb
és újabb titulusokkal halad elítélése felé, elérve akár a fogvatartotti állapotot és
címkét is, a sértettet illetően ilyen megnevezésbeli változásokat nem találhatunk.
Ez jól mutatja, hogy az eljárás szempontjából nincs különösebb súlya betöltött
szerepe alapján, abban legfeljebb tanúként jelenik meg. Egyéb pozícióiban nevezik
áldozatnak, esetleg passzív alanynak a büntetőjog értelmezésében. A kriminológi¬
ában leginkább az áldozat fogalom használatos, nem pedig a sértett, ezért elsőként
célszerű tisztázni, mennyiben feleltethető meg a két definíció egymásnak. Az ál¬
dozattá válás kriminológiai megközelítésben a bűncselekmények, illetve kisebb
jogtalanságok következtében az azt elszenvedő személy állapotában lezajló lelki,
fizikai, anyagi változások összessége. Ezek következtében sérülhet az érintett szű¬
kebb, illetve tágabb környezete is, mely esetben a további, akár közvetett sérelmet
szenvedő személyek is áldozatnak tekintendők. A büntetőeljárási jogban használt
sértetti fogalom: , A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek
vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette
vagy veszélyeztette." Az áldozat fogalma tehát a sértetténél szélesebb személyi
kört ölel fel. Ide tartozónak értünk a büntetőeljárás-jogban használatos sértett
kifejezéshez képest minden olyan érintettet, akit a Btk., illetve a szabálysértési
törvény" szerint meghatározott bűncselekmény közvetve vagy közvetlenül sér¬
tett. Itt említhető az is, amikor bűncselekményről azért nem beszélhetünk, mert
az elkövető például a kora miatt nem büntethető (tizennégy, bizonyos esetekben
tizenkét év alatti), bár a cselekmény formailag tényállásszerű. Ezt az áldozatfo¬
galmat használja egyébként az áldozatok kárenyhítéséről szóló törvény is, azzal a
megszorítással, hogy a természetes személyek körére terjed ki szabályozása." De
idetartozik az a sértett is, aki a feljelentővel egy háztartásban szintén elszenvedi
a sérelmet, például a betöréses lopást, azonban az eljárásban nem jelenik meg.
Szintén e fogalom fedi a másodlagos, harmadlagos szinten áldozattá válókat is.
Azaz az áldozat és a sértett fogalma közé alapvetően nem tehető egyenlőségjel,
bár a sérttettek mindegyike áldozatnak tekintendő.
* 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről.
2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami ká¬
renyhítésről.
+ 201 +