OCR
SÉRTETTRŐL MÁSKÉPPEN BARABÁS A. TÜNDE! 1984-ben jelent meg Bárd Károly, akkor az ELTE ÁJK adjunktusa tollából az , Alkalmazott” viktimolögia Észak-Amerikában? című cikk a Magyar Jogban, amelyet fiatal kutatóként a hazai szakirodalomban az elsők között olvastam a témában. Az áldozattan belső átalakulásával és az áldozat szerepének újraértelmezésével foglalkozó írás úttörő jellegű volt a viktimológia új irányait vizsgáló kutatások területén, máig helytálló megállapításait azóta is gyakran idézem. Az Ünnepelt MTA-doktori munkája szintén jelentős figyelmet szentel a sértetté váláshoz kötődő kérdések vizsgálatának. Ezért kriminológusként, és egykori tanítványaként, nincs is más lehetőségem, minthogy születésnapja alkalmából az áldozattá válás egyes aspektusait kriminológiai szempontból vizsgáló írásommal köszöntsem az Ünnepeltet, igy tisztelegve egyben munkássága előtt. A büntetőeljárás legrosszabb pozíciójú résztvevője a sértett, az a személy, akinek sérelme elindítja az ügyet, és keletkezteti az állam büntetőigényét. Bár ez korántsem volt mindig így a történelem folyamán, ahogyan Bárd Károly megfogalmazza: s Azzal, hogy a büntetőjogot a közjog területére utalták, a bűncselekményt a közösséget, és nem az egyént sértő magatartásként definiálták, megteremtették a sértett elhallgattatásának intézményi keretét. A per egykori ura, a dominus litis ettől fogva pusztán egyike a tanúknak, aki vallomásával segíti a hatóságokat a közösségen esett sérelem feltárásában és megtorlásában."? Így maradt tehát a sértett — gyakorlatilag minden jogosultság nélkül — továbbra is nélkülözhetetlen , kelléke" a büntető igazságszolgáltatás folyamatának. Nélküle a bűncselekmények túlnyomó többségében nincs , ügy". A legtöbb esetben 6 az, ! Tanszékvezető egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminológiai Tanszék, osztályvezető, Országos Kriminológiai Intézet. 2 Bard Karoly: ,»Alkalmazott« viktimolégia Eszak-Amerikaban”. Magyar Jog, 31. évf. 1984. 1. sz. 20-29. 3 Bárd Károly: Az áldozatok méltósága és a vádlottak jogai — összehasonlító jogi tanulmány. Doktori értekezés. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2018. 117. http://real-d.mtak. hu/1166/7/dc 1493 17 doktori mu.pdf + 200 +