Oldal 150 [150]
OCR
HOLLÁN MIKLÓS A büntetőeljárási kérdések kapcsán Az Alkotmány 57. § (4) bekezdésének alkalmazása büntetőeljárási szabályok (hiánya) kapcsán is megjelent az Alkotmánybíróság gyakorlatában. A testület egy ilyen határozatában azt mondta ki, hogy , [a] súlyosabb büntető törvény visszaható hatályának tilalma kétségtelenül tipikusan a büntető anyagi jogi szabályokkal összefüggésben megfogalmazott követelmény"."" A testület viszont azt állapította meg, hogy , a büntetőjogi legalitás egyik alapelemének, a visszaható hatályú büntető jogalkotás tilalmának érvényesülését biztosító - az Alkotmány 57. §-ának (4) bekezdéséből közvetlenül levezethető - büntetőeljárási szabályok hiánya olyan alkotmányellenes helyzetet teremt, amely egyben a bűncselekményt elkövető alkotmányos alapjogának közvetlen sérelmével jar”.’” Ennek alapján a jogirodalomban azt állapították meg, hogy , a súlyosabb visszaható hatályú szabályozás tilalma feltétlen érvényesülést kíván; jelentése lényegesen szélesebb annál, mint ami az Alkotmány 57. § (4) bekezdésének a 2. § (1) bekezdésétől és 8. §-tól elszigetelt értelmezéséből következnék. Az Alkotmánybíróság nem csupán a szorosan vett büntető anyagi jogi rendelkezések vizsgálata során foglalt állást ebben a kérdésben, hanem büntető eljárási szabályok alkotmányellenességének, illetve a szigorúbb szabályozás következményeinek visszaható hatályát kiküszöbölő átmeneti rendelkezések hiányának megállapításakor is." Az Alkotmánybíróság azonban 35/1999. (XI. 26.) AB határozatában nem azt mondta ki, hogy a büntetőeljárás-jogi szabályok visszaható hatályú módosítása sérti az Alkotmány 57. § (4) bekezdését. Ez a határozat csak arra az esetre nézve állapított meg alkotmányellenességet, amikor a korábbi (az elkövetőre kedvezőbb) anyagi jogi rendelkezések alkalmazása megszüntette a büntethetőséget, de ennek alkalmazhatósága érdekében az új eljárásjogi szabályok már nem biztosították a büntetőeljárás kötelező felfüggesztését. A határozat tehát nem az Alkotmány 57. § (4) bekezdés védelmi körét definiálta, hanem az abból eredő objektív intézményvédelmi kötelezettség terjedelmét világította meg." A büntetés-végrehajtási jogra tekintettel Palánkai Tiborné utalt a 2000-es évek elején arra is, hogy , a szabályozás súlyosabb visszaható hatálya nem vetődött még fel a büntetés-végrehajtás tekintetében. 26 35/1999. (XI. 26.) AB határozat, Indokolás II. 1. pont. (Kiemelés tőlem - H. M.) 27 35/1999. (XI. 26.) AB határozat, Indokolás II. 2. pont. 28 Palánkai Tiborné: , Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatai; a büntetőjog kodifikációjának alkotmányjogi összefüggései". Büntetőjogi Kodifikáció, 2002. 3. sz. 8. 29 Hollán: i. m. 2088. + 148 «
