OCR
BŰNHALMAZAT, HALMAZATI ÉS ÖSSZBÜNTETÉS FINKEY FERENC GONDOLATAI NYOMÁN A két kategóriát illetően Finkey Ferenc végül arra az álláspontra helyezkedik, hogy: , Az anyagi és az alaki halmazat közti egész megkülönböztetés ennél fogva nézetünk szerint elvi alapra vissza nem vezethető s elméletileg nem igazolható. [...] Az uralkodó tan, mely a cselekvés egységét és többségét veszi fel, megkülönböztető criteriumnak, annyi megtámadásban részesült úgy a tudományban, mint a gyakorlatban a bíróságok részéről, hogy ma már csak névleg mondható uralkodó tannak. [...] Nincs kétség, hogy [...] az egész megkülönböztetést anyagi és alaki halmazat közt mellőzni fogják, és a többség összes eseteit egységes elvek szerint fogják elbírálni."" Megállapítható, hogy Finkey Ferenc tantételeinek, tudományos téziseinek döntő többsége ma is helytálló, azonban az is egyértelmű, hogy idézett gondolataival ellentétben a büntetőjog-tudomány mind a mai napig a cselekmények száma alapján különbözteti meg az alaki és az anyagi bűnhalmazatot, illetve hogy ezen kategóriáknak mind a jogirodalom, mind a jogalkalmazói gyakorlat determináló jellegű jelentőséget tulajdonít. A BÜNTETÉS SAJÁTOSSÁGAI Finkey Ferenc monográfiájában végül a többség büntetésének problematikájával foglalkozik, elemezve a már bemutatott elveket. A Csemegi-kódex rendelkezése szerint, ha ugyanazon elkövető több bűncselekményt valósított meg, összbüntetést kellett kiszabni," amely összbüntetés azonban a mai halmazati büntetés megfelelője. A halmazati büntetésre vonatkozó normák többször változtak ugyan, az abszorpciót, illetve az aszperációt tartalmazó szabályok azonban a jelenleg hatályos Büntető törvénykönyvben is jelen vannak. Amint említettem, már a Csemegi-kódexis használja az összbüntetés fogalmát, de a hozzákapcsolt szabály alapján leszögezhető, hogy ebben a körben a halmazati büntetéssel kapcsolatos normák jelennek meg. Ugyanakkor — a jogintézménynek külön nevet nem adva — olyan szabályokat is tartalmazott a Csemegi-kódex, amelyek a mai összbüntetés jogintézményének a körébe tartoznak." Az összbüntetés formáját elvi síkon tükröző normákat először a Büntető törvénykönyvről szóló 1950. évi II. törvénybe iktatták be. Ezek a normák jelentős változáson mentek keresztül. Így például a Büntető törvénykönyvről szóló 1961. évi törvény még megkülönböztette a guasi halmazati összbüntetést és az egyszerű összbüntetést. A guasi halmazati összbüntetés rendeltetése az volt, hogy a bíróság olyan helyzetet teremtsen, mintha a külön-külön elbírált cselekményeket egy eljárásban értékelték volna. Ezzel szemben az egyszerű 7 Uo. 154-155. 18 1878. évi V. törvénycikk 96. §. 3 1878. évi V. törvénycikk 104. §. «127 +