Page 129 [129]
BŰNHALMAZAT, HALMAZATI ÉS ÖSSZBÜNTETÉS FINKEY FERENC GONDOLATAI NYOMÁN
A két kategóriát illetően Finkey Ferenc végül arra az álláspontra helyezkedik,
hogy: , Az anyagi és az alaki halmazat közti egész megkülönböztetés ennél fogva
nézetünk szerint elvi alapra vissza nem vezethető s elméletileg nem igazolható.
[...] Az uralkodó tan, mely a cselekvés egységét és többségét veszi fel, megkülön¬
böztető criteriumnak, annyi megtámadásban részesült úgy a tudományban, mint
a gyakorlatban a bíróságok részéről, hogy ma már csak névleg mondható uralkodó
tannak. [...] Nincs kétség, hogy [...] az egész megkülönböztetést anyagi és alaki
halmazat közt mellőzni fogják, és a többség összes eseteit egységes elvek szerint
fogják elbírálni."" Megállapítható, hogy Finkey Ferenc tantételeinek, tudományos
téziseinek döntő többsége ma is helytálló, azonban az is egyértelmű, hogy idézett
gondolataival ellentétben a büntetőjog-tudomány mind a mai napig a cselekmé¬
nyek száma alapján különbözteti meg az alaki és az anyagi bűnhalmazatot, illetve
hogy ezen kategóriáknak mind a jogirodalom, mind a jogalkalmazói gyakorlat
determináló jellegű jelentőséget tulajdonít.
A BÜNTETÉS SAJÁTOSSÁGAI
Finkey Ferenc monográfiájában végül a többség büntetésének problematikájával
foglalkozik, elemezve a már bemutatott elveket. A Csemegi-kódex rendelkezése
szerint, ha ugyanazon elkövető több bűncselekményt valósított meg, összbün¬
tetést kellett kiszabni," amely összbüntetés azonban a mai halmazati büntetés
megfelelője. A halmazati büntetésre vonatkozó normák többször változtak ugyan,
az abszorpciót, illetve az aszperációt tartalmazó szabályok azonban a jelenleg
hatályos Büntető törvénykönyvben is jelen vannak. Amint említettem, már a Cse¬
megi-kódexis használja az összbüntetés fogalmát, de a hozzákapcsolt szabály alap¬
ján leszögezhető, hogy ebben a körben a halmazati büntetéssel kapcsolatos normák
jelennek meg. Ugyanakkor — a jogintézménynek külön nevet nem adva — olyan
szabályokat is tartalmazott a Csemegi-kódex, amelyek a mai összbüntetés jogin¬
tézményének a körébe tartoznak." Az összbüntetés formáját elvi síkon tükröző
normákat először a Büntető törvénykönyvről szóló 1950. évi II. törvénybe iktatták
be. Ezek a normák jelentős változáson mentek keresztül. Így például a Büntető
törvénykönyvről szóló 1961. évi törvény még megkülönböztette a guasi halmazati
összbüntetést és az egyszerű összbüntetést. A guasi halmazati összbüntetés ren¬
deltetése az volt, hogy a bíróság olyan helyzetet teremtsen, mintha a külön-külön
elbírált cselekményeket egy eljárásban értékelték volna. Ezzel szemben az egyszerű
7 Uo. 154-155.
18 1878. évi V. törvénycikk 96. §.
3 1878. évi V. törvénycikk 104. §.
«127 +