Page 109 [109]
FOGSÁG ÉS RABSÁG
az életfogytig tartó rabságot, a határozott ideig tartó rabságot, a fogságot, a köz¬
hivatalvesztést, a pénzbeli büntetéseket és a bírói megdorgálást találhatjuk."
A rabság, rabsági büntetés körvonalazásához a kodifikátorok a kerületi és a
törvényhatósági börtönökre nézve a megállapított börtönrendszert hívták se¬
gítségül, nevezetesen az élelemre, ruhára, elzárásra, teljesítendő munkára és fe¬
gyelmi rendszerre vonatkozó szabályozást. A rabság meghatározása esetében az
időtartam indifferensnek tűnt, hiszen határozott időtartamtól életfogytiglanig
terjedhetett, s a választmány döntése értelmében törvényi minimum nem volt.
A fogságot a börtönrendszer munkára, táplálásra és életrendre vonatkozó rendsza¬
bályai szerint letöltendő szabadságvesztés-büntetésként határozták meg. A fogság
törvényi definíciójához tartozott, hogy az egy évnél hosszabb időtartamra nem
terjedhetett.* Az 1843. évi javaslat is ismerte a Csemegi-kódexben oly nagyra tar¬
tott korrekcionalizációs technikát. Lehetővé tette ugyanis, ha a bűncselekményre
különös részben rendelt rabság legcsekélyebb mértéke is súlyosnak tűnt volna, a
fennforgó enyhítő vagy beszámítást korlátozó körülményekhez képest a bíró rab¬
ság helyett fogságot, fogság helyett bírói dorgálást is megállapíthasson.?"" Ugyanez
fordítva is igaz lehetett: ha a bíró a fogsággal fenyegetett cselekmény esetében
mindent összevetve súlyosabb büntetést szabott volna ki egy évnél, megtehette
azt, és ezzel a döntésével egyben a fogságot is börtönre változtatta volna." Ez
történt volna akkor is, ha a fogságra ítélt elkövetőnek terhére róható újabb súlyos
bűncselekmények kerültek volna napvilágra, és újabb ítéletet kellett hozni ügyé¬
ben." Hasonlóképpen a törvénytervezetben meghatározott esetekben a pénzbeli
büntetés fogságbüntetésre volt változtatható."" Mindezekben a rendelkezésekben
elég határozottan érzékelhető a törvényalkotó szándéka a bírónak tágas mozgás¬
teret biztosítani a megfelelő ítélet meghozatalához, a mérlegelési tér tágításához.
A büntetések átváltásának korlátját annyiban szabta meg, hogy egynapi rabság
megfelelőjének a háromnapi fogságot jelölte meg, az egynapi fogságét öt forint
pénzbeli büntetésként jelölte."
A törvényjavaslat meglehetős egyértelműséggel rögzítette a fogság és a rab¬
ság fogalmát, melyet a szabadágvesztés-büntetés időtartamától és a végrehajtás
körülményeinek súlyosságától tett függővé. Egyben a rabság és a fogság letölté¬
sét börtönben vagy fogházban rendelte. Ez a határozott különbségtétel már a
börtön kifejezés terminológiai megállapodására utalt. A rabság és a fogság közti
52 Btk. 1843. 8. §.
53 Btk. 1843. 9. §.
54 Btk. 1843. 20—21. §.
55 Btk. 1843. 22. §.
56 Btk. 1843. 23. §.
57 Btk. 1843. 31. §.
58 Btk. 1843. 36. §.
+ 107 +