Page 96 [96]
KORINEK LÁSZLÓ
az esetben tehát csupán az , etikus hacker" saját elhatározásán múlt, hogy a meg¬
nyíló lehetőséget nem kriminális célokra használta (más kérdés, hogy feljelentették,
de az ellene induló eljárást megszüntették). Nyilvánvaló, hogy az ilyen , réseket"
kihasználhatják azok is, akik nem segítő szándékkal hackelik meg a programot.
Ügyes szervezéssel a beavatkozás forrását is visszakereshetetlenné lehet tenni, a
nagy rendszerek esetében - arról nem is beszélve, hogy a károsító magatartások
egyenként nem nagy értékre való elkövetése esetén a felderítés nem tud arányta¬
lan kapacitásokat igénybe venni — ezért érdemes ilyen cselekményeket elkövetni.
AMI CSÖKKENTHETI A BÜNTETLENÜL MARADÁS ESÉLYEIT
Amint arról szó volt, a közhatalmi kontroll gyengülése teret engedhet a bűnözés
elterjedésének, de ez a következmény nem minden esetben szükségszerű, nem fel¬
tétlen, legalábbis rövid távon. Ki lehet jelenteni, hogy a bűnözés, valamint az azzal
szemben fellépő szervezetek — mindenekelőtt a rendőrség — mennyiségi értelemben
nem állnak fordított arányban egymással. Ennek az egyik oka, hogy az emberek dön¬
tő többsége nem azért tartózkodik a kriminalitástól, mert fél a jogkövetkezmények¬
től. A büntetőjog ugyanis társadalmi értékeket véd, ezért az emberek többfélekép¬
pen utasíthatják el az egyénekre vagy közösségekre veszélyes megnyilvánulásokat.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnüldöző apparátus vélt vagy valós megy¬
gyengülése esetén a lakosság, illetőleg annak egy része megszervezi magát annak ér¬
dekében, hogy a közbiztonság fenntartható legyen. Példaképpen említhető a delik¬
tumokkal szemben kialakuló vigilantizmus. Ez azt jelenti, hogy a helyi közösség,
de még gyakrabban annak csupán egyes csoportjai maguk állapítják meg valamely
bűntett elkövetését. Megkeresik az elkövetőt, és jó esetben átadják őt a hatóságok¬
nak. Előfordul azonban, hogy azonnal ítélkeznek, sőt: végre is hajtják az ítéletet, pl.
lincselés formájában. Az ilyen megnyilvánulások alkotmányos aggályokat felvetnek
ugyan, de az ,érdemes-e" kérdésre egyértelmű — nemleges - välaszt adnak.”
Magyarországon a kilencvenes évek elejétől jöttek létre a polgárőrségek, nem
is titkoltan az állami bűnmegelőzés és bűnüldözés kritikáját kifejezésre juttatva.
Később azonban a mozgalom intézményesedett, jogi elismerést kapott (a polgár¬
őrségről és a polgárőri tevékenységről szóló 2011. évi CLXV. törvény). Általános¬
ságban elmondható, hogy ez a társadalmi szerveződés vigilante jellegű funkcióit
fokozatosan elvesztette, és egyre inkább a hivatalos közbiztonság-védelem rend¬
szeréhez illeszkedett."
25 Johnston, Les: , What is Vigilantism?". British Journal of Criminology, Vol. 36. 1996. No. 2.
220-236.
26 Bólyai János: , A polgárőrségek Magyarországon". Belügyi Szemle, 52. évf. 2004. 10. sz.
90-107.
+ 94 e