A kriminálpopulizmus lényegéről szóló gondolatmeneteket többen leegyszerűsítő¬
nek vagy homályosnak tartják. Roger Matthews brit kriminológus szerint például
a kriminálpopulizmus bemutatását tartalmazó anyagok elméleti szempontból hi¬
ányosak, esetenként szelektívek, érzelmileg túlfűtöttek, ezért nem meggyőzőek.?
Fleck Zoltán jogszociológus a kriminálpopulizmussal foglalkozó kutatásokat a
túlzott általánosítás miatt marasztalja el. Szerinte a ,, civilizálódás történeti trendje
csak az egyik, jelentős nemzeti különbségekkel megvalósuló folyamat, önmagában
nem tárja fel azt a társadalmi kontextust, amely a büntető populizmus megértésé¬
hez sztikséges”.* Flecknek igaza van abban, hogy a kriminálpopulizmus a maga tel¬
jességében a szignifikáns nemzeti, kulturális, antropológiai, tehát meghatározott
társadalmi, gazdasági, politikai kontextusban nyilvánul meg, és tudományosan
így tárható fel. Az 1980-as evek közepe - a punitiv kriminälpolitika „feszekra¬
käsa” — óta azonban hosszú idő telt el. Több mint negyven év alatt összegyűlt
annyi kutatási, társadalmi, politikai tapasztalat, amely a punitív büntetőpoliti¬
kai tendenciák és a populizmus összefonódására, e folyamat általánosabb jellem¬
zésére talán mégis alkalmas. Most kísérletet teszek ezek rövid összefoglalására.
Az a hipotézisem, hogy a globális gazdasági folyamatok, az ezek hatására létrejövő
világméretű társadalomszerkezeti átalakulás, az erre adott, országonként eltérő
politikai-hatalmi reakciók között találhatunk nemzetek feletti, országokon, azok
hagyományain átívelő, markáns társadalomszervező reakciókat. Ezek politikai,
társadalmi, kommunikációs lenyomata a kriminálpolitikában, ezen belül a késő
modernitás büntetőpopulizmusában is tetten érhető.
dományi Kar Kriminológia Tanszék.
Matthews, Rogers: „Ihe myth of punitiveness”. Theoretical Criminology, Vol. 9. 2005. No.
7. 175-201.
Fleck Zoltän: Civilizäciös válság és a büntető populizmus. In Borbiré Andrea — Inzelt Eva
— Kerezsi Klára — Lévay Miklós — Podoletz Lena (szerk.): A büntető hatalom korlátainak
megtartása. A büntetés mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Bu¬
dapest, Eötvös Kiadö, 2014. 149-162, 156.