Page 72 [72]
GELLÉR BALÁZS
22
„Mind korai Es kesöi müveiben [...] ismételten igazoltnak látta a rabszolgaságot,
a gyengébbek kihasznäläsät a »magasabb kultura« fejlödese erdekeben.”° Ebben
a szellemben alapvetőnek tekintete a , xfelsőbbrendűs jogát az »alsébbrendii« ki¬
használására mint az egészséges kultúra szükséges feltételét".""
Két szinten is kívánatos Nietzsche szerint a , harc". Egyrészt az államok szint¬
jén, hiszen , a társadalom, amely természete alapján véglegesen elutasítja a há¬
borút és a hódítást, leépülőben van: megérett a demokráciára".
Másrészt az emberek egymás közötti kapcsolataiban, egy közösségen belül is
új értékek szerint kell rendeződnie az egyedeknek, mert eddig úgy volt, hogy ,, aki¬
nek szabad a szelleme és szabad a szíve: így feje csak szívének csatornája [...] [azt]
szíve [...] vesztébe hajtja"." Ezért új , jogot venni magának új értéket számára — ez
a legborzasztóbb vétel a teherbíró és tisztelő szellemnek. Bizony rablás ez néki és
ragadozó állat dolga."
Ezeknek az új embereknek, az emberfölötti embereknek egy fő parancsolatuk
van: , Szeressétek a békét, de csak azért, [mert]hogy új háborúk eszköze."
Végre kirajzolódott Nietzsche valódi világa előttünk. Forrongó világ ez, ahol
államok, emberek állandó harcban, háborúban, a , győzzön a jobb" eszmei alapza¬
tán egyetlen törvényt ismernek el, a hatalomért való harcot, mert , az igazságnak
szüksége van a hatalomra". "?
Már csak arra kell választ keresnünk, hogy kik azok a , rátermettek", a , felsőbb¬
rendű emberek", akiknek természet adta kötelességük e harc eredményeként az
uralkodás. , A tulajdonképpeni filozófusok azonban parancsolók és törvényhozók
[...] az 6 »megismeréstik« alkotás, alkotásuk törvényhozás, igazságakarásuk — a
hatalom akarása.""?
Továbbfűzve ezt a gondolatot Nietzsche megjegyzi, hogy , az európai demok¬
rácia olyan fajta kifejlődése felé tart, amely már felkészült a rabszolgaságra [...]
lés így] az ember talán erősebbé, gazdagabbá válik, mint bármikor ezelőtt. Azt
akarom mondani: Európa demokráciája egyidejűleg véletlen előkészület diktáto¬
rok kinevelésére.”7*
66 Schutte: i. m. 162. Altal4ban a Nietzsche-elemzések a , magasabb kultúra" jelentésének
értelmezésével foglalkoznak, , megfeledkezve" a szolgaság, a rabszolgaság és a gyöngék
kihasználásának nietzschei gondolatáról.
67 Uo.
68 Kassler idézi Nietzsche Wille zur Machtját. 103.
69 Nietzsche: Im-Ígyen szóla Zarathusztra... 15.
79 Uo. 31.
7. Uo. 61.
72 Nietzsche: Morgenröthe... 133. Vö. Nietzsche: Jenseits von Gut und Bose... 211 §.
73 Uo. 317. A megdöbbentö összecsenges a platöni ällamfelfogässal nyilvánvalóan nem vélet¬
len. Nietzsche mint klasszikafilolögus „az antik viläg dicsöitöje”. Lukäcs: i. m. 52.
74 Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse... 242 $. Schutte: i. m. 165.
+70 +