Page 71 [71]
KORSZERŰTLEN ELMÉLKEDÉS NIETZSCHÉRŐL, HATALOMRÓL ÉS ÁLLAMRÓL
„A háború és a bátorság több nagy dolgot vittek véghez, mint a felebaráti sze¬
retet!””® Ezzel a gondolattal záródik filozófusunk a , hatalom akarása" alapján álló
államszemlélete teljes egésszé. Kiemelve még egyszer a lényeges összefügéseket, a
következőket állapíthatjuk meg:
Nietzsche istentagadásával és azzal, hogy elutasított mindennemű társadalmi
értéket mint az általa el nem ismert idealizmus és a megvetendő átlag képessége¬
inek, nézeteinek eredőjét, összedöntötte az , európai", sőt a „nagybetüs”, martensi
értelemben is vett? CIVILIZÁCIÓ alapjait, helyet teremtve ezáltal valami másban
gyökeredző , valós" értékrendnek.
Másfelől a szerződésen alapuló ősállamfelfogástól eljutva a , harcban született"
állam elméletéig történetileg is megalapozta az általa egyetlen rendező elvnek tar¬
tott , hatalom akarásának" jogosultságát. A kereszténységet tette felelőssé azért,
hogy korának társadalma nem felelt meg elméletének, és így jutott el a XIX. század
erkölcs-, ideológia- és államtagadásához.
s Alapért, melyről bírálhatta a modern kormányzati politikát és szervezetet, a
távoli múlthoz fordult, az ókori görögökhöz és Rómához." , De az antikvitás, ahogy
ő eszményíti, szöges ellentéte a klasszikus humanizmus ideológiájának [...]"
Szemében századának államrendje hamis mértékkel mérte az embert: , Ez a de¬
mokrácia jelszavával: mindenki egyenlő mindenkivel; csak a nagy emberek létével
kapcsolatos hitetlenséget képviseli.” Ám nem egyedül a , nagy emberekre? nem illő
elvárások tették számára alkalmatlanná a demokratikus eszméken alapuló álla¬
mot valódi funkcióinak ellátására, hanem az ebből következő , belső harc" hiánya
akadályozta szerinte a megfelelő jellemek kialakulását: , Még inkább tekinteném
a legkeményebb despotizmust (mint iskolát a szellem kifejlesztésére) jónak, mint
a nedves, langyos levegőjét egy kornak, [...] ahol minden szellem kényelmessé és
butdva valik [...]”°
E rendszerben érthető tehát az a nietzschei válasz, mely szerint az , Állam
[..] a neve a szörnyetegnek, amely [...] hidegen hazudik [...]: Én, az Állam vagyok
a Nép [...T", és ,csak a hol az állam megszűnik, csak ott kezdődik az ember, aki
nem fölösleges [...T.
Nietzsche azonban nem ragadt le az állam teljes tagadásánál. Bár , mindent" el¬
törölt, volt fundamentuma, amelyre új társadalmat építhetett: , a hatalom akarása."
58 Nietzsche: Im-Ígyen szóla Zarathusztra... 61.
> Azün. Martens-klauzulät läsd Convention respecting the laws and customs of war on land.
The Hague, 18 October 1907. Preambulum.
6 Shutte: Beyond Nihilism... 165.
61 Lukács: Nietzsche és a fasizmus... 16.
© Kassler: i. m. 99.
@ Nietzsche: Im-Igyen szöla Zarathusztra... 353.
64 Uo.63.
6 Uo. 66.
+69 +