Page 66 [66]
GELLÉR BALÁZS
én nem tehetem meg, hogy elsiklom e rövidke, ám valóban a német gondolkodó
egész életművét elénk táró, problémánkat találóan felvető gondolatsor mellett.
sNietzsche jogi gondolkodása [...] Imely] mindezidáig messzemenőkig ismeret¬
len," de mely megtalálható mégis , majdnem egész életművén keresztül látszólag
töredékesen elszórva és gyakran egész más szövegkörnyezetben [...]",? akkor érhető
meg igazán, ha reá ható kortársinak alkotásaival együtt értékeljük.
Különösen kiemelendő Schopenhauer szerepe," akinek Hegel ellen folytatott
harca erősítést kapott egy, az idealizmus számára addig ismeretlen vitalista-roma¬
nista eleterzestöl, egyesitve igy Schopenhauerban a kriticizmust és a vitalizmust.”°
Ezért válik számára a szellem fáklyává, melyet az akarat maga előtt hord céljai felé
törekedve."
Ezt az utat folytatva jutunk el , Nietzsche filozófiájának egyik legellentmon¬
dásosabb vonásá(hoz)";? a hatalom akarása elvéhez, és ennek értelmezéséhez,
s, mely nem csak a valóság természetét és minden változást magyaráz, hanem amely
maga a valóság. , Ez a világ a hatalom akarása — és semmi mds. Es ti magatok
ugyancsak ez a hatalom akarása vagytok - és semmi más."
E mondat Nietzsche filozófiájának, így állam- és jogbölcseletének is kulcsmon¬
data. A benne megfogalmazott elv végigvonul egész munkásságán." 1887-ben
megkísérelte munkáit hozzáigazítani ezen alapvetés rendszerezetten kifejtett ér¬
telmezéséhez.”° A kijelentés metaforikus tartalma nem vitatott, valódi jelentése
tekintetében azonban megoszlanak a nézetek.
Kaufmann önlegyőzésnek, önfelülmúlásnak érti, míg Stern szerint a barbárság,
a hatalomvágy és az erőszak igazolása." A különbség persze óriási. A kaufmanni
értelmezés alapján a Nietzsche eszmevilágát képviselni választott idézetben a rab¬
szolgaság a , hangyabolyba való kis emberek" metaforájává változik, akik mint rab¬
szolgalelkü „csöcselek [...] hunyorgat(nak) »mi mindnydjan egyenléek vagyunk!«””®
Ellentétben ezzel a második magyarázat szerint ,,az erős jogát jelenti arra, hogy
7 Kerger, Henry: Autorität und Recht im Denken Nietzsches. Berlin, Humblot, 1988. 5.
18 Uo.
1% Nietzsche, Friedrich: A vándor és árnyéka. Budapest, Göncöl Kiadó, 1990. 7.
20 Gehlen, Arnold: Der Staat und die Philosophie. Leipzig, Felix Meiner Verlag, 1935. 5. /
Wissenschaft und Zeitgeist 3./
21 Gehlen: i. m. 15.
2 Schutte, Ofelia: Beyond Nihilism: Nietzsche Without Masks. Chicago—London, University
of Chicago, 1984. 76.
23 Schutte: i. m. 17.
24 Nietzsche, Friedrich: Wille zur Macht. Kritische Gesamtausgabe, Nietzsches Werke, Berlin
1867-1882, VII. 338-339 (1885), Vorwort, 550. (A toväbbiakban: KGW.)
25 Lásd peldäul Nietzsche, Friedrich: Jenseits von Gut und Böse. Berlin, De Gruyter, 2014.
2° Schutte: i. m. 77.
27 Uo. 79.
28 Nietzsche: Im-Ígyen szóla Zarathusztra... 384.
s 64"