Page 184 [184]
OCR
V. Digitális média és történetmesélés a felsőoktatás kurzusaiban ] 183 videók később szemléltetőanyagként bekerültek a nővéroktatásba. A digitális történetek ugyanakkor az aktuális állapotokról szóló látleletként az intézményvezetők számára is visszajelzést nyújtottak (Stacey & Hardy, 2011). A Patient Voices program egy másik workshopján öt reumás páciens készített digitális történeteket. Noha a reuma a brit lakosság ötödénél jelentkező probléma és tartós panaszokat okoz, kevés figyelem irányul a reumás panasszal küzdő emberekre. A páciensek felszabadítónak élték meg, hogy elmesélhették betegségük történetét, és a filmeket azóta is vetítik a nővérképzésben (ONeill et al., 2018). A digitális történetek közösségi felületeken történő terjesztése sikerrel járulhat hozzá prevenciós tevékenységekhez is az egészségügyben a mainstream médiában kevésbé reprezentált témák, például a HIV-fertőzés, a nem kívánt terhesség, a szmogban leélt életek bemutatásával. A Patient Voices" elnevezésű cambridge-i program egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése érdekében e-learningtananyagába is bevonta az eljárás segítségével készített, könnyen megosztható digitális történeteket. Az oktatási program célja az volt, hogy statisztikák és ábrák mellett személyes történetek segítségével humanizálják az egészségügyet. A projektvezetők, Pip Hardy és Tony Sumner, az intézmény és az egyén perspektívájából is meg kívánták vizsgálni a rendszert annak tökéletesítése érdekében, felfogható a DST ilyen értelemben egyfajta minőségbiztosítási mérőeszköznek is. Az orvosok, nővérek szembesülhetnek az elidegenített latin kommunikáció, a gyakran embertelen körülmények és viselkedés páciensekre gyakorolt hatásával. A digitális történetek ráébresztik az egészségügyi dolgozókat arra, hogy a páciensek is érző emberek. Mivel ezek a történetek traumákat tematizálnak, két facilitátor dolgozik a csoporttal a workshop alatt, hogy a felmerülő krízishelyzetekben segíteni tudják a résztvevőket. A bizalmi légkör megteremtése itt is központi kérdés, ennek érdekében a háromnapos műhelymunka első estéjén közösen vacsoráznak a csoporttagok, és a második napon is felajánlják a közös étkezés lehetőségét a facilitátorok. Fontos momentum még, hogy a workshopot utánkövetés kíséri. Olyan páciensek is segítséget és lehetőséget kapnak, hogy véleményt nyilvánítsanak, akik valamilyen oknál fogva nem tudják magukat verbálisan kifejezni, így készítettek digitális történetet bevándorlók, pszichiátriai gondozottak, agyvérzésből, rákból felépülő páciensek is (Lambert, 2002/2013). A DST bekerült a gyógytornászok, radioterapeuták, ápolók képzésébe is a kommunikáció és az empatikus készségek fejlesztésének jó módszereként. A hallgatók rákos megbetegedésben szenvedőkkel, tartós betegséggel élőkkel, pszichiátriai gondozottakkal együtt vesznek részt a whorkshopon, így közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek olyan emberekkel, akik azzal a problémával küzdenek, amelyet ők majd kezelni fognak (McLean, 2018). Mivel a páciensek tapasztalatai, egészségügyben szerzett élményei nem mindig jutnak el az orvosokhoz sem, ezért az oktatók páciensek által készített digitális történeteket vittek be orvostanhallgatók képzésébe, amivel elsődleges céljuk a hallga7° http://www.patientvoices.org.uk/
