Oldal 171 [171]
170 I Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
A narratív struktúrában történő alkotás a filmművészeti képzésben a forgató¬
könyvírás-kurzuson a kreatív gyakorlatokban való részvétellel valósul meg, amely
során a hallgatók a forgatókönyvírói eszközök segítségével bontakoztatják ki film¬
ötletüket kész forgatókönyvvé. A filmi elbeszélés sajátosságainak ismerete azonban
nemcsak fikciós forgatókönyvek írásakor hasznos, hanem dokumentumfilmes tanul¬
mänyok esetén is. Mär a Budapesti Iskola ’70-es &vekbeli dokumentumfilmjeinel ki¬
alakult az a tendencia, hogy a bemutatott személy élettörténete is feltárult a filmben.
Ilyen volt a Cséplő Gyuri, amelyben föltárult a főszereplő magánélete és gondolko¬
dásmódja, amely reprezentatív volt a vele azonos szociokulturális hátterű populáció
szempontjából. Az ilyesfajta megjelenítés a nagyfokú érzelmi azonosulást szolgálja.
Ez a tendencia folytatódott a magyar dokumentumfilm történetében, különösen
Almási Tamás munkásságában (Stőhr, 2019)." A narratív dokumentumfilmekben
feltáruló élettörténetek a történelem és a társadalomismeret tantárgypedagógiájának
oktatásában is felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
A nonlineáris vagy elágazásos elbeszélésű interaktív digitális elbeszélések elem¬
zése is bekerülhet a forgatókönyvírói kurzus tematikájába, mivel számos digitális
alkalmazás lehetővé teszi, hogy az elbeszélés moduláris felépítését jól követhető
módon vizualizálja alkotója (lásd II. rész 4. fejezet).
Bár a technikai médiumok a film- és fotóművészethez kapcsolódó képzésekben
mindig is jelen voltak, mára már a művészeti felsőoktatás minden területén meg¬
jelentek. Az előadó-művészeti kutatási-oktatási intézményekben folyamatos a nar¬
rációk archiválása, és a hallgatók saját alkotásaik digitális szerkesztését is megta¬
nulják. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen vizuálistörténetmesélés-kurzuson
sajátíthatják el a hallgatók a storyboard- és képregénykészítés legújabb, digitális
technikáit. A Magyar Táncművészeti Egyetemen médiaismeret-kurzuson fejleszt¬
hetik a hallgatók hang- és videóvágáshoz szükséges eszközhasználati ismereteiket.
A művészeti egyetemek hallgatóinak erős a szakmai elhivatottságuk, amely folya¬
matos szakmai önreflexióval társul. A hallgatók erős motivációt éreznek érzelmeik,
gondolataik művészi alkotáson keresztüli kifejezésére. Táncművész pályára készülő
hallgatók szakmai életúttörténetüket, motivációikat és terveiket digitális történe¬
tek formájában fogalmazták meg. A műhelymunka alkalmat adott nekik a szakmai
számvetésre, az újmédia-eszközökkel történő önkifejezésre és arra is, hogy egymás
alkotásaira reflektáljanak. A digitális történet önmagában véve is alkotás, ráadá¬
sul többszörös reprezentáció, mivel képi, zenei és szöveges elemekből áll. A DST¬
vel a hallgatók megtanulták, hogyan verbalizálják és szintetizálják gondolataikat,
és hogy hogyan állítsák a róluk készült színpadi fotókat az online önmegjelenítés
szolgálatába (Lanszki, 2016c).
A DST műfajelmélet oktatására is alkalmas a mimetikus művészetek, a tánc,
a film és a színháztudományok kurzuskínálatában. A ds106 online kurzusában a
§ Ilyen például a Sejtjeink, amely a mesterséges megtermékenyítéssel próbálkozó párok megpróbáltatásait mutatja
be, vagy az életrajzi visszaemlékezésekben bővelkedő Ítéletlenül című munka, melyben a Kistarcsán politikai
okokból elítélt nők élettörténetei tárulnak fel interjúkon keresztül (Stőhr, 2019).