Seite 148 [148]
IV. Történetmesélés és a 21. századi tanulás ] 147
(C) alatt az oktató szakterületén belüli lexikális tudása, az aktuális elméletek és né¬
zetek ismerete értendő. A technológiai tudás és a pedagógiai tudás keresztmetsze¬
tében találjuk az oktató azon képességét, hogy pedagógiai helyzetek támogatására
képes és hajlandó a technológiai innovációra, míg a pedagógiai és tartalmi tudás
keresztmetszetében azt, hogy képes kiválasztani módszertani repertoárjából az
adott tartalomhoz illő stratégiát. A technológiai és tartalmi tudás együttes jelenléte
azt jelenti, hogy az oktató ki tudja választani azokat a digitális tartalmakat, melyek
a tananyag szemléltetésére szolgálnak (például térkép, diagram, szimuláció vagy
akár online források).
Maddin (2011) és Bandi-Rao és Sepp (2014) a TPCK-modell segitségével értel¬
mezi, hogy milyen képességekkel kell bírnia annak az oktatónak, aki a DST komplex
stratégiáját alkalmazza óráin. A pedagógusképzés részeként a tanárszakos hallga¬
tók digitális történeteket készítettek, amelyeknek értékelési szempontjait a kutatók
a TPCK-modell alapján három nagy kategóriába sorolták.
(T), azaz technolögiahasznälati ismeretek:
- a pedagógus ismeri a DST-hez szükséges technológiai eszközök széles ar¬
zenálját;
- a hardvert és a szoftvereket egyaránt zökkenőmentesen, adekvátan és cél¬
irányosan tudja használni digitális története elkészítéséhez;
- amennyiben nem minden technológiai probléma megoldására képes, meg
tudja szervezni a megfelelő segítséget.
(P), azaz pedagógiai-módszertani ismeretek:
- mennyire világos a pedagógiai cél;
- mennyire strukturált az ütemterve;
- mennyire világos az értékelési rendszer, amelyet kidolgozott;
- milyen tanulásszervezési formák segítségével valósult meg az (offline és
online) tanulói együttműködés;
- facilitátori tevékenysége támogató, kommunikációja konstruktív.
(C), azaz szaktárgyi tudás a digitális történet alapján, a pedagógusjelölt:
- felkészültségének mértéke a feldolgozni kívánt témából;
- fogalmazási készségének szintje;
- nyelvhelyességének szintje;
- szókincsének gazdagsága;
- saját elbeszélésének felépítése, logikussága (Bandi-Rao és Sepp, 2014).
A TPCK-modell segítségével tehát teljes mértékben leírható, milyen tanári hát¬
tértudásra van szüksége az oktatónak, aki alkalmazni szeretné óráin a DST-t. (T),
tehát a technológiai tudás olyan szoftverek és applikációk ismeretét jelenti, amelyek
a digitális tartalomszervezéshez szükségesek. Ismernie kell tehát a kép-, hang-,
videószerkesztő szoftverek, okostelefonok szkenner-, diktafon-, fényképező app¬
likációinak használatát. Ezenkívül tudnia kell az oktatónak azt is, hogyan lehet a
fájlokat tárolni, küldeni, le- és feltölteni, valamint más fájlformátumba konvertálni
(16. ábra).