Page 122 [122]
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 121
képességfejlesztésen. Laparoszkópiás és robotsebészeti beavatkozásoknál kimutat¬
ható volt az összefüggés, de a bronchoszkópiás és arthroszkópiás beavatkozások¬
nál nem. Általában a döntéshozási képességre volt mindenkinél pozitív hatással
(Cabeza-Ramírez et al., 2021).
A diplomásoknak szükségük van a magasabb szintű képességekre akkor is, ha
akadémiai pályán maradnak, és akkor is, ha a munka világába lépnek ki. A graduate
attributes olyan képességegyüttes, amely magában foglalja aprobémamegoldó képes¬
séget, akommunikációt, az alkalmazkodóképességet és a találékonyságot (Hughes
& Barrie, 2010; vö. Barr, 2017). Barr (2017) egyetemisták körében (n-100) vizsgálta
a videójátékok fejlesztő hatását. A kontrollcsoportos kísérletben a kísérleti csoport
nyolc héten keresztül játszott kontrollált körülmények között videójátékokkal mind¬
összesen 14 órát. A nyolcféle játékból hat lehetővé tette a többszereplős játékmódot
és a kooperációt - közülük kettő szerepjátékon alapuló E/1-es nézőpontú harci já¬
ték volt, kettő stratégiai játék, egy rejtvényfejtő puzzle game, egy pedig úgynevezett
sandbox game, amely lehetővé teszi a korlátlan kreativitást. A nyolc játékból kettő
döntéseket lehetővé tevő narratív kalandjáték volt. A validált önbevalláson alapuló
mérőeszközzel (Communication Adaptability Scale, Duran, 1992) elő- és utómé¬
rés történt. Az útómérés eredményei szignifikáns különbséget mutattak a kognitív
és a szociális mezőkben, ami alapján kijelenthető, hogy fejlődött a hallgatók kom¬
munikációs és adaptációs képessége, valamint leleményessége önmagukhoz és a
kontrollcsoporthoz képest is.
8. KUTATÁSETIKAI ÉS JOGI KÉRDÉSEK?
Az oral history elbeszélések és digitális történetek online publikációjával a hang¬
vagy videóanyagok könnyen megoszthatóvá válnak, ami hozzájárul a téma szélesebb
körű bemutatásához. Azonban a videókban olykor érzékeny személyes tartalmakról
van szó és az anonimitás a videók jellege miatt kizárt, éppen ezért nem hagyhatjuk
figyelmen kívül a nyilvánosságra hozatal etikai kérdéseit.
Oral history kutatásokban a narrátort biztosítani kell, hogy az elbeszélt történet¬
nek ő a szerzője, valamint hogy rendelkezhet a nyilvánosságra hozatal körülmé¬
nyeiről is. Egyes kutatócsoportok szenzitív témák esetén megtagadhatják az oral
history elbeszélések nyilvános online megjelenését, és az archiválást könyvtárban,
levéltárban végzik el. Ebben az esetben a kutatónak csak személyesen lehet az in¬
dexált interjúk között kutatni.
Az elbeszélések nyilvánossági foka teljesen változó lehet. Például a Legacy of
Ahmed projektben a Nagy-Britanniában élő muszlim lakosság életét tárták fel oral
history módszerrel. Az egyik elbeszélésben a narrátor hölgy megemlítette, hogy
szokott alkoholt inni, majd az interjú után annyira megijedt az anyag nyilvános¬
© A fejezet a szerző egy korábbi tanulmányának tömörített és részben kiegészített változata (Lanszki, 2021).