Page 97 [97]
96] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
ban, azonban a hírmédia alacsony szocioökonómiai hátterű romáival kapcsolatban
a populáris tévéműsorok ráerősítettek a zenészcigány archetípus megjelenítésére.
Ezekben a műsorokban az etnicitáshoz köthető másság mint kuriózum jelenik meg.
Pólya Tamás (2019) azt vizsgálta, hogy a Gerbner-féle, elsősorban televíziós
narratívumok hatásával kapcsolatos kultivációs elmélet értelmezhető-e a videójátékok
narratív szintjén. Ezen kívül számos kutatás foglalkozik azzal, mennyire érthető a
videójátékok fabulája, és mennyire követhető az elágazásos elbeszélés felépítése.
A videójátékokkal kapcsolatos empirikus kutatások elsősorban a befogadói él¬
mény különböző aspektusait veszik górcső alá, az adatgyűjtés validált kérdőívekkel,
interjúkkal és tesztekkel történik. A vizsgált területek közé tartozik az interaktor
elköteleződése (Narrative Engagement Ouestionnaire, Busselle & Bilandzic, 2009;
Brockmeyer et al., 2009; User Engagement Scale, O’Brien et al., 2018), az agencia
érzése (Sense of Agency Rating Scale, Pritchard et al., 2016), a belemeriilés-élmény
(Transportation Scale, Appel et al., 2015). Gjal, Jorgensen, Ramso Thomsen & Bruni
(2018) a jatékélmény neurológiai vizsgálatára vállalkozott, és EEG-vizsgálattal rög¬
zítette, hogy a játék bizonyos eseményei milyen erősségű és előjelű stimulusokat
váltanak ki az agyban.
Ahogyan a videójáték-kutatásokból is látszik, az empirikus vizsgálatok a
narratívumok befogadókra tett hatását több szinten tárják fel. A hagyományos
befogadás- és hatásvizsgálatok az irodalmi és filmi narrációkkal kapcsolatosak.
A kutatások egy részének fő fókusza az, hogy milyen előfeltételekre van szükség
bizonyos narrációk befogadásához. A kutatások másik része a narráció pszichés és
fiziológiai hatásrendszerét tárja fel.
Tóth (2002) a narratívum megértésére vonatkozóan longitudinális kutatást vég¬
zett általános iskolás tanulók körében. Egyazon irodalmi szöveg narratív kivonatá¬
nak értelmezését végezte el a kutató ugyanazoknál a diákoknál különböző életkori
szakaszokban. A kutatásban három fontosabb megértési terület körvonalazódott:
az adatok visszakeresésének, az események észlelésének és a fogalomértésnek a
képessége. Vizsgálat tárgya volt továbbá az összefüggések felismerése, a valóságra
vonatkozó háttérismeretek és az irodalmi szöveg összevetésének képessége, vala¬
mint az esztétikai üzenet.
László (1996) az irodalmi szövegmegértés pszichológiai vizsgálatával az ember
kognitív rendszerének modellezésére törekedett, az irodalmi művek végtelen számú
szubjektív interpretációjában közös vonásokat keresve a megértés általános jellemző¬
ire kívánt rávilágítani. Míg a kognitív szociálpszichológia az egyéni énelbeszéléseket
vizsgálja és eszközül a történetnyelvtanokat alkalmazza, addig az irodalmi alkotá¬
sok megértésének vizsgálatához más szemlélet szükséges. A kognitív pszichológia
az irodalmi alkotások megértésének vizsgálatában a mű cselekménylogikájának
befogadására koncentrál. A műmegértéshez a befogadónak mindenképp szüksé¬
ge van cselekménymintázatok előzetes ismeretére, hiszen csak így tudja a hősök
céljait és szándékait azonosítani. Az egyén csak saját társadalmi-kulturális isme¬
ret- és élményrepertoárjának a terminusaival képes megérteni az irodalmi művet.
László Moscovici (1988) szociális reprezentáció elméletét alapul véve dolgozta ki