Oldal 90 [90]
OCR
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 89 1. AZ ELBESZÉLT ÉLETTÖRTÉNET MINT FORRÁS A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN Az élettörténet feltárása a társadalomtudományokban, különösen a történettudományokban, a szociológiában, a kulturális antropológiában és a pszichológiában lehetőséget ad a kutatók számára arra, hogy az összetett társadalmi összefüggéseket egyéni perspektívákon keresztül kvalitatív kutatásban feltárják. Az élettörténeti elbeszélésekben a kisebb vagy nagyobb időközönként tagolt idővel, órákkal, napokkal, hetekkel, évszakokkal, évekkel és generációnyi évtizedekkel találkozunk, valamint minden történetnek van protagonistája, antagonistája, továbbá az epizódokban megoldásra váró kihívások és azok megoldásai vagy épp a kudarcok jelennek meg. Minden befogadó számára ismerős kódrendszer a narratív struktúra, azonban a kutatók az elbeszélt történetek hétköznapi eseményeiből társadalmi-történelmi problémákat tudnak közelebbről megvizsgálni (Pisco Costa, 2021). Ezek az elbeszélések lehetnek primer források, mint például életútinterjúk szövegei, családi fényképek, levelek, naplók, esettanulmányok, közösségimédia-bejegyzések, és lehetnek szekunder források is, mint a mások által megírt életrajzok, újságcikkek. A narratívumok mint artefaktumok elemzése történhet diskurzuselemzéssel, nyelvészeti vagy narratológiai megközelítésből, a grounded theory kódrendszerével, forráskritikával vagy tartalomelemzéssel. A szociális reprezentáció elmélete számos kevert módszertanú empirikus kutatás kiindulási alapja volt. Az egyéni történetek ugyanis egyben a társadalmi közös tapasztalatok és ismert történetvázak alapján is determináltak. Ugyanakkor egy eseményről különböző egyéni nézőpontokból alkotott és elmesélt történetek a társadalmi dialógus részeivé válnak. A társadalmi valóság szociális konstruktumai, a narratívumok így vizsgálat tárgyaivá tehetőek. A források - legyen szó társadalmi helyzetekre reflektáló párbeszédekről, interjú segítségével felvett szövegekről vagy audiovizuális, tanúbizonyságtévő oral historynarratívumokról - tartalomelemzése lehetővé teszi ugyanis, hogy egy társadalmipolitikai jelenség vizsgálata komplex módon megvalósuljon, és bizonyos mintázatok feltáruljanak. A kategóriákba sorolt, azaz annotált motívumok kvantifikálhatóvá, matematikai-statisztikai elemzésnek alávethetővé válnak a narratív pszichológiai és a szociológiai megközelítésben. Az elbeszélésben az elemzési (rész)tartalommal azonosított manifeszt szövegelemek gyakoriságának megjelenítésére nyílik lehetőség. Újságcikkek, interjúk, közösségimédia-tartalmak tartalomelemzésével politikai narratívák, beszédmódok, valamint tágabb értelemben kulturális-politikaitársadalmi diskurzusok is feltárhatóak. A neveléstudományokban alkalmazott tanulási napló sajátos, problémafókuszú énelbeszélés, amelyben tanulók vagy éppen pedagógusok adott ismeret vagy módszer elsajátításával kapcsolatban reflektálnak saját tanulási folyamatukra. A tanulási napló tartalomelemzése részletes információval szolgál az egyének nehézségeiről, megküzdési stratégiáiról és a tanulási technika alkalmazhatóságáról is. A tanári szakma vizsgálata komplex kutatói szemléletet igényel. A pedagógusidentitás ki
