Oldal 45 [45]
44] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
jegyzés. A közösségimédia-felületeken, valamint a tartalommegosztó portálokon
formai sablonok és szűrők segítik a felhasználókat az amatőr tartalomelőállításban.
Emellett könnyen hozzáférhetőek azok a külső alkalmazások is, amelyeknek segít¬
ségével okostelefonnal egyszerűen előállítható képi és multimédiás elbeszélés is.
Mindennek köszönhetően a közösségi médiumokon másodpercenként tömeges
mennyiségben jelennek meg multimédia-tartalmak. A web 2.0 tele van történetek¬
kel, amelyeknek elérhetősége korlátlan és megosztásuknak sincs akadálya. Az állan¬
dóan online lévő, információáradatban létező, ezért csak rövid tartalmak befogadá¬
sára képes felhasználók igényeinek megfelelően megjelentek a mikronarratívumok.
A közösségi média tartalomfolyamät ezek a kis terjedelmű, könnyen elkészíthető,
megosztható és befogadható tartalmak uralják. A Twitter maximum 280 leütésig
terjedő szövegeitől az Instagram képekkel és hashtagekkel kategorizáló történet¬
mesélésén át a gifekig terjed a skála. A gif az állókép és videó között elhelyezkedő
mikronarratívum, amely minimális kiterjedésével, instant módon fejez ki hangula¬
tot, szórakoztat. A közösségi média új, mikronarratívumokkal megvalósuló törté¬
netmesélésében a képek, a mémek, valamint a mikroszövegek és -videók dominál¬
nak, amelyek szemben állnak a nagyobb terjedelmű, hagyományos írott tartalmak
közlésére alkalmas blogok, hírportálok, podcastek világával.
A közösségi médiában a 2010-es évektől terjednek azok a felületek, amelyek első¬
sorban a videó- és képmegosztás sorozatelvűségére épülnek és átjárhatóságot biztosí¬
tanak egymás között. A videómegosztó felületeken és a közösségi médiában tömeges
követőkre szert tevő tartalomelőállítók, a hivatásos influenszerek nézeteikkel, külső
megjelenésükkel hatást gyakorolnak követőikre. Ezek a mikrotartalom-előállítók
bizonyos termékek reklámozásával célzottan befolyásolják a követői csoportot, így
a reklámtevékenységükért kapott szponzorációjuk a követőik számától függ.
Az internet alkalmazásainak és platformjainak amatőr felhasználói azonban
nemcsak egyéni tartalomelőállítók, a web 2.0-ás platformok lehetővé teszik a ko¬
operatív történetmondást is, amelynek legkézenfekvőbb példája az internet legna¬
gyobb, közösen szerkeszthető enciklopédiája, a Wikipedia, valamint a közös képi
és multimédia-narratívum létrehozására alkalmas alkalmazások (például a Google
alkalmazásai). Alexander (2011) a web 2.0 kooperatív történetmesélésére a képmeg¬
osztó oldalakat is alkalmasnak találja, és példaként megnevezi a Flickr Tell a story
in 5 frames (Visual story telling) elnevezésű projektjét, amelyben a felhasználók öt
kép segítségével meséltek el egy egész történetet szavak nélkül."
Összefoglalóan elmondhatjuk tehát, hogy a 21. század első évtizedeinek digi¬
tális narratívaalkotását meghatározza a médiakonvergencia, a hipertextualitás, a
tömörítettség, az interaktivitás és a részvételiség. A hagyományos és az új médiu¬
mok kifejezésformái együttes hatást gyakorolnak a digitalizáció segítségével nyil¬
vánosságra hozott történetekre, hiszen ahány médium, annyiféle lehet az üzenet.
Ugyanakkor az interneten megszokott hipertextuális tartalomkapcsolódás megtö¬
ri a lineáris történetmesélés konvencióit, és elágazásos, hálózati struktúrákat ered¬
a https://www.flickr.com/groups/visualstory/