OCR
42] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban formájuk alapján hívják elő az olvasók a memóriájukból, mivel a hipertextolvasás a vizuális munkaemlékezet segítségével raktározza el az információkat. Az internethasználat növekedésével párhuzamosan csökken a nyomtatott kiadványok olvasására fordított idő, az emberiség technikai interfészen (elsősorban okostelefonon) keresztül több szót olvas ma, mint printformátumokon. Carr (2014) szerint a számítógép és az internet elterjedése számos kognitív funkcióra negatív hatással van. Nyomtatott szövegek esetében megjelenhet az elmélyült olvasás, az embernek van ideje elgondolkodni az olvasottak tartalmán, koncentrációja fókuszált. Ezzel szemben hipertextek olvasásakor az elmélyült olvasás gyakorlatát felváltja agyorsolvasás, ugyanakkor a hipertextek, linkek megfejtése kognitív túlterheltségnek teszi ki az agyat és megzavarja a koncentrációt - ezáltal gátolja a megértést, az emlékezést és a tanulást. Az egymással versengő multimédia-üzenetek áradata leterheli a munkamemóriát, a homloklebeny számára nehezebbé válik a figyelemösszpontosítás irányítása, ráadásul minél többet használja az ember az internetet, annál inkább arra trenírozza az agyát, hogy valami elterelje a figyelmét. A médiakonveregencia következtében kialakult folyamatos multitasking Carr szerint épp az elmélyült és kreatív gondolkodást akadályozza meg, az internet emellett nem kiegészítője, hanem egyenesen helyettesítője a biológiai memóriának. Szűts (2021) így foglalja össze a jelenséget: , A digitalizáció és a könnyű kereshetőség eredményeképpen alapműveltségünk átalakult interaktív, globális, decentralizált, bármikor és bárhonnan elérhető, multimédia-jellegű, széles skálájú, azonban a korábbiaknál az elménkbe kevésbé bevésődött ismeretek összességévé." (2021, p. 24) Carr technológiai determinizmusa mellett a hipertextek jelentőségére is fel kell hívnunk a figyelmet, ugyanis az internet szövegei a hiperlinkek és a megosztások által számos adatkombinációt és tudáskonstrukciós lehetőséget kínálnak. Az okoseszközökre letölthető alkalmazások változatos formában segítik az információk élményalapú befogadását, sőt még azt is lehetővé teszik, hogy a való világ dolgaihoz kiterjesztett valóságot csatoljon a felhasználó. Kiváló példa erre a GPStechnológia alkalmazása. Léteznek olyan alkalmazások, amelyek használatával a felhasználók segítséget kaphatnak túraútvonalak kialakításában audioguide, videók és útibeszámolók formájában, ugyanakkor GPS-koordinátáik segítségével létrehozhatnak új, megosztható útvonalakat is. Számos cég kínál olyan városnéző túrákat, amelyeken a felhasználó lokalizációs adatai alapján szolgáltat adatokat a környék épületeiről. Alexander (2011) narratív építészetnek nevezi az olyan projekteket, amelyekben épületekkel kapcsolatos történetek elevenednek meg. Az ilyen városnéző kiránduláson részt vevő emberek tableteken nézhetik, hogy hol tartanak az útvonalon és a házakhoz kapcsolódó történetek GPS-koordinátákhoz kötve jelennek meg előttük. A Csillagos házak kezdeményezés budapesti térképen jelöli meg, hol állnak az 1944-ben Dávid-csillaggal megbélyegzett épületek. Ezeknek a házaknak és a bennük élt zsidóknak a történetei egy interaktív térképen jelennek meg." 8 http://www.csillagoshazak.hu