Oldal 67 [67]
6. HOGYAN TANÍTSUK IDEGEN NYELVKÉNT A MAGYART — GYEREKEKNEK
szokásos témáktól és felépítéstől. Könnyen belátható, hogy egy gyermek¬
nek nincs szüksége a munka- vagy lakáskeresés, esetleg magasabb szintű
tanulmányi témákra, míg más tartalmak esetében (pl. betegség, utazás,
szabadidő) a tanítandó anyag fókusza tér el a felnőttekétől.
A megvalósítás, a tantermi munka szervezésében is alapvető különb¬
ségeket találunk. Elsősorban a tanulók életkora határozza meg, milyen
órafelépítésre, egy egységnyi idő (tanóra) alatt hány tanítási blokkra (té¬
mára, anyagrészre) van szükség. Más szemléletű eszközöket kíván a be¬
mutatás és a rögzítés is; minden más csoportnál fontosabb a szemléltetés,
mégpedig az egyszerű, egyértelmű, de változatos, a gyerekek életkorához
igazodó szemléltetés. Emellett kevésbé építhetünk a gyerekek önálló ta¬
nulására, különösen az alfabetizáció előtt, illetve az írás-olvasás elsajá¬
tításának szakaszában. Nagyobb hangsúlyt és szerepet kap a gyakorlás,
ismétlés az órán: a cél a lehető legjobb elsődleges rögzítés lesz. A mérés
és értékelés is erősen eltér a felnőttekétől: még inkább szem előtt kell
moe
tartani a lehető legtöbb pozitív megerősítést.
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A FEJEZETHEZ
1. Gondolja végig, milyen területeken mutatkozik különbség a felnőt¬
tek és a gyermekek magyartanításában!
2. Mit jelent az integratív és az instrumentális motiváció a gyermekek
esetében?
3. Gondolja végig, miben tér el a magyarországi magyartanítás a nem
anyaországi, származásnyelvi oktatástól!
+66 +