Page 63 [63]
OCR
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE összekapcsolódik az időbeli szerialitással, mert a tevékenységeknél, például a napi rutin vagy az időjárási jelenségeknél és az évszakok változásánál a térben lévő tárgyak helyének változása utal az idő múlására. A finommotorika fejlettsége az írástevékenységek elsajátításához elengedhetetlenül szükséges. A grafomotoros fejlesztés összekapcsolódik a vizuomotoros koordinációval, vagyis a szem és kéz összehangolt működésével. Egyfelől a kéz mozgását és a megfelelő izomzat kimunkálódását kell fejleszteni, ami lehetővé teszi majd az apró mozgások végrehajtását. Másrészt a szemet mint a mozgások irányítóját össze kell hangolni a kézzel. A fejlesztési munkába talán a kézműves feladatok építhetők be a leghatékonyabban, amelyekhez különböző számolási műveleteket kapcsolhatunk, vagy a színek megnevezését, utasítások megértését. A felsoroltak integrált alkalmazása lehetővé teszi, hogy több terület egymásba kapcsolódva fejlődjön, és a különböző nyelvi formák, lexikai elemek tevékenységláncokba rendeződve kapjanak értelmet. A nyelvi fejlesztő munka fontos eleme, hogy a pedagógus koncentrál arra, hogy a feladatállítás következetes legyen, és a gyermekek megértsék és elsajátítsák a felnőttől érkező instrukciókat. Ezen keresztül egyúttal gyakorolják a szituációkhoz erősen kapcsolódó nyelvtani szerkezeteket is, amelyek segítik a nyelvi struktúrák elsajátítását és rögzülését. 5.8. ÖSSZEFOGLALÁS A nemzetközi és a magyar tapasztalatokból látszik, hogy valamennyi iskolai oktatást megelőző programban közös, hogy jelentős hangsúlyt fektet a kognitív, a szociális és a nyelvi készségekre, azon belül pedig a befogadó ország nyelvének ismeretére. Az iskolakészültség tesztelésekor ezek a faktorok segítik a pedagógusokat és a szakembereket annak megítélésében, hogy egy kisgyermek képes lesz-e beilleszkedni az iskolai környezetbe mind szociálisan, mind a tanulás tekintetében. A vázolt kutatásban (Schmidt 2018b) elhangzott interjúk megerősítik, hogy a magyar első nyelvű gyermekek esetében éppúgy szükséges az iskolaérettség vizsgálata a különböző részképességek és a nyelvi fejlettség terén, mint az eltérő nyelvi háttérrel rendelkező gyermekeknél. Az adatközlők kiemelik, hogy esetükben a mérésnél figyelembe kell venni magyar nyelvtudásuk szintjén túl azt is, hogy feltételezhetően + 62 +
