Page 63 [63]
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE
összekapcsolódik az időbeli szerialitással, mert a tevékenységeknél, pél¬
dául a napi rutin vagy az időjárási jelenségeknél és az évszakok változá¬
sánál a térben lévő tárgyak helyének változása utal az idő múlására.
A finommotorika fejlettsége az írástevékenységek elsajátításához el¬
engedhetetlenül szükséges. A grafomotoros fejlesztés összekapcsolódik
a vizuomotoros koordinációval, vagyis a szem és kéz összehangolt műkö¬
désével. Egyfelől a kéz mozgását és a megfelelő izomzat kimunkálódását
kell fejleszteni, ami lehetővé teszi majd az apró mozgások végrehajtá¬
sát. Másrészt a szemet mint a mozgások irányítóját össze kell hangolni
a kézzel. A fejlesztési munkába talán a kézműves feladatok építhetők be
a leghatékonyabban, amelyekhez különböző számolási műveleteket kap¬
csolhatunk, vagy a színek megnevezését, utasítások megértését. A felso¬
roltak integrált alkalmazása lehetővé teszi, hogy több terület egymás¬
ba kapcsolódva fejlődjön, és a különböző nyelvi formák, lexikai elemek
tevékenységláncokba rendeződve kapjanak értelmet. A nyelvi fejlesztő
munka fontos eleme, hogy a pedagógus koncentrál arra, hogy a feladat¬
állítás következetes legyen, és a gyermekek megértsék és elsajátítsák
a felnőttől érkező instrukciókat. Ezen keresztül egyúttal gyakorolják
a szituációkhoz erősen kapcsolódó nyelvtani szerkezeteket is, amelyek
segítik a nyelvi struktúrák elsajátítását és rögzülését.
5.8. ÖSSZEFOGLALÁS
A nemzetközi és a magyar tapasztalatokból látszik, hogy valamennyi
iskolai oktatást megelőző programban közös, hogy jelentős hangsúlyt
fektet a kognitív, a szociális és a nyelvi készségekre, azon belül pedig
a befogadó ország nyelvének ismeretére. Az iskolakészültség tesztelése¬
kor ezek a faktorok segítik a pedagógusokat és a szakembereket annak
megítélésében, hogy egy kisgyermek képes lesz-e beilleszkedni az iskolai
környezetbe mind szociálisan, mind a tanulás tekintetében.
A vázolt kutatásban (Schmidt 2018b) elhangzott interjúk megerősí¬
tik, hogy a magyar első nyelvű gyermekek esetében éppúgy szükséges
az iskolaérettség vizsgálata a különböző részképességek és a nyelvi fej¬
lettség terén, mint az eltérő nyelvi háttérrel rendelkező gyermekeknél.
Az adatközlők kiemelik, hogy esetükben a mérésnél figyelembe kell
venni magyar nyelvtudásuk szintjén túl azt is, hogy feltételezhetően
+ 62 +