OCR
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE kertet kerteltem. Olyankor a képek vagy a mozgás segítségével felidéződik a jelentés, és nem szükséges újra elmagyarázni. A gyermekdalokat és jelentésük mozgásos követését még 8-9 éves gyermekek is örömmel végzik. A gyermekdalok és mondókák mellett az énekes gyermekjátékok is nagy motiváló erővel bírnak a gyermekek körében. A ritmusészlelést segíti a körben járás metrumra történő alaplépése, amely lüktetésével megszabja a tempót, mint például a Bújj, bújj zöld ág, az Elvesztettem zsebkendőmet vagy a Körben áll egy kislányka. Az óvodai gyermekdalok, mondókák és gyermekjátékok ismerete az iskolába lépéskor fontos kulturális tudáselem, támogatja az iskolai közösségi beilleszkedést, mert ezeket általában ismerik a magyar kisgyermekek. A csoport gyülekezésekor mindenki köszönti egymást, amelynek roppant fontos szerepe van a pragmatikai kompetenciák fejlődésében. A pragmatikai tudás így természetes módon jelenik meg a kisgyermekek kommunikációjában, és társas viszonyokba ágyazva érthetik meg. A szituatív nyelvelsajátítás során könnyedén válik rutinszerűvé az üdvözlés és az egymás hogyléte felől való érdeklődés. A pedagógus példája a pontos nyelvhasználatról ezekben a helyzetekben különösen lényeges, és a fejlesztés kezdeti fázisában érdemes elidőzni ezeknél a mini párbeszédeknél, mert ezeknek a csoportban való szimulálása az erősen kontextushoz tapadó sajátossága miatt nehézkes. Mindettől függetlenül érdemes a nyelvi tartalom pragmatikai részének a tudatosítása a foglalkozások más fázisaiban is (vö. Csontos-Der 2018). A fejlesztés középpontjában lévő területnek megfelelő tevékenységkeretben szóaktivizációs feladatokkal indul a foglalkozás. Ebben a feladatszekvenciában az előzetes tudás előhívása történik, amely két mezőben értelmezendő: egyrészt az adott témában a gyermek világról való tudása kerül előtérbe, másrészt a vonatkozó nyelvi tartalmak. Az alapját a kapcsolódó szókészlet adja, valamint a nyelvi formák és szabályszerűségek aktivizálása. Majd a foglalkozás témájának lexikai anyagát vezetik be a pedagógusok. A cél a szókincsfejlesztés, a mindennapi élethez és a tárgyi környezethez kapcsolódó elemek magyar nyelven való tudatosítása. A folyamatnak fontos része a képek és tárgyak segítségével történő jelentéstársítás vizuális megerősítése. Az egyes szavak és szókapcsolatok ismétlődése tervezetten 4-5 alkalommal szükséges, spirälis szervezettségben, nem csak közvetlen egymást követő alkalmakkal. Ezen keresztül megbizonyosodhatunk arról, hogy a nyelvi elemek beépülési folyamata