Oldal 57 [57]
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE
kertet kerteltem. Olyankor a képek vagy a mozgás segítségével felidéző¬
dik a jelentés, és nem szükséges újra elmagyarázni. A gyermekdalokat
és jelentésük mozgásos követését még 8-9 éves gyermekek is örömmel
végzik. A gyermekdalok és mondókák mellett az énekes gyermekjátékok
is nagy motiváló erővel bírnak a gyermekek körében. A ritmusészlelést
segíti a körben járás metrumra történő alaplépése, amely lüktetésével
megszabja a tempót, mint például a Bújj, bújj zöld ág, az Elvesztettem
zsebkendőmet vagy a Körben áll egy kislányka. Az óvodai gyermekda¬
lok, mondókák és gyermekjátékok ismerete az iskolába lépéskor fontos
kulturális tudáselem, támogatja az iskolai közösségi beilleszkedést, mert
ezeket általában ismerik a magyar kisgyermekek.
A csoport gyülekezésekor mindenki köszönti egymást, amelynek
roppant fontos szerepe van a pragmatikai kompetenciák fejlődésében.
A pragmatikai tudás így természetes módon jelenik meg a kisgyerme¬
kek kommunikációjában, és társas viszonyokba ágyazva érthetik meg.
A szituatív nyelvelsajátítás során könnyedén válik rutinszerűvé az üd¬
vözlés és az egymás hogyléte felől való érdeklődés. A pedagógus példája
a pontos nyelvhasználatról ezekben a helyzetekben különösen lénye¬
ges, és a fejlesztés kezdeti fázisában érdemes elidőzni ezeknél a mini
párbeszédeknél, mert ezeknek a csoportban való szimulálása az erősen
kontextushoz tapadó sajátossága miatt nehézkes. Mindettől függetlenül
érdemes a nyelvi tartalom pragmatikai részének a tudatosítása a foglal¬
kozások más fázisaiban is (vö. Csontos-Der 2018).
A fejlesztés középpontjában lévő területnek megfelelő tevékenységke¬
retben szóaktivizációs feladatokkal indul a foglalkozás. Ebben a feladat¬
szekvenciában az előzetes tudás előhívása történik, amely két mezőben
értelmezendő: egyrészt az adott témában a gyermek világról való tudása
kerül előtérbe, másrészt a vonatkozó nyelvi tartalmak. Az alapját a kap¬
csolódó szókészlet adja, valamint a nyelvi formák és szabályszerűségek
aktivizálása. Majd a foglalkozás témájának lexikai anyagát vezetik be
a pedagógusok. A cél a szókincsfejlesztés, a mindennapi élethez és a tár¬
gyi környezethez kapcsolódó elemek magyar nyelven való tudatosítása.
A folyamatnak fontos része a képek és tárgyak segítségével történő je¬
lentéstársítás vizuális megerősítése. Az egyes szavak és szókapcsolatok
ismétlődése tervezetten 4-5 alkalommal szükséges, spirälis szervezett¬
ségben, nem csak közvetlen egymást követő alkalmakkal. Ezen keresztül
megbizonyosodhatunk arról, hogy a nyelvi elemek beépülési folyamata