Page 54 [54]
OCR
5.6. A FOGLALKOZÁSOK MENETE 5.6. A FOGLALKOZÁSOK MENETE A tevékenységek leírása során a középpontban az áll, hogy a programban részt vevő kisgyermekek képesek legyenek a magyar közoktatásba való belépésre. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy nyelvi és a megismerési folyamataik elégséges szinten működjenek a literációhoz és a számokhoz kapcsolódó ismeretek és készségek elsajátítása érdekében. Ennek megfelelően az ezekhez kapcsolódó megelőző készségek és képességek fejlesztési lehetőségeinek tárgyalása következik. Az írás és olvasás fejlesztési területei sok tekintetben megegyeznek, így összefoglalóan a literációs készségeket célzó alapozó tevékenységeket mutatjuk be. Mindemellett azoknál a készségcsoportoknál, ahol az írás vagy olvasás áll inkább a középpontban, feltétlenül kitérünk erre. Az óvodai foglalkozásokon használt feladatok közül valamennyi alkalmas az óvodáskorú nem magyar első nyelvű gyermekek magyar nyelvi fejlesztésére. Ezekhez különböző tartalmak rendelhetők, melyek segítik a gyermekeket a megfelelő nyelvtudás megszerzésében. Nyelvi tartalmak alatt a szókincset, a nyelvi formákat, a kiejtést és apragmatikai elemeket értjük (vö. Bárdos 2000: 41—102). A nyelvi tartalmak elsajátítása a nyelvi készségek fejlesztésén keresztül valósul meg. Az idegen nyelvek tanításának módszertanában is a klasszikus nyelvi készségfelosztás érvényesül: a hallás utáni értés, beszédkészség, az olvasási készség, az íráskészség (részletesen lásd a 2. fejezetben) (vö. Bárdos 2000: 103—200). E négy készség közül az írásbeliségre vonatkozókat az életkori sajátosságok miatt közvetlenül nem tudjuk fejleszteni, de a literációs készségek kiépítéséhez elengedhetetlenül fontos a megelőző készségek és képességek kialakítása az óvodában. Az íráshoz és olvasáshoz szükséges megelőző készségek kialakításakor alapvető fontosságú a beszéd és a beszédprodukció fejlettsége. A beszédprodukció mellett elengedhetetlen az artikulációs biztonság megléte, amely lehetővé teszi majd a későbbiekben a kisgyermek számára a fonéma-graféma megfeleltetést (Schmidt 2019c). A beszéd mellett a beszédértés kiemelkedő jelentőségű a társas közegben való eligazodáshoz. A beszédértés alapja maga a hallás, az ép hallószervek, amelyek lehetővé teszik a beszédhallást, illetve a beszédhanghallást, és aktívan hozzájárulnak a beszédpercepcióhoz, amelyen keresztül a hangzó beszéd dekódolása megtörténik (Gósy 2002). A beszéd és a beszédértés a idegen
