Page 53 [53]
OCR
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE lévő ünnepekhez igazodóan alakítják ki a csoport tematikáját, ezek mentén szerveződnek a foglalkozások. Az ünnepek fontos identitásépítő szerepet kapnak, hiszen a kulturális különbségek markánsan megjelennek bennük. Ugyanakkor célravezetőbb az ünnepek közötti hasonlóságok kiemelése, mint az egzotikus, eltérő vonások hangsúlyozása. Az éves fejlesztési tervből kiindulva a kapcsolódó tematikus egységek adják a foglalkozások céltartalmát, amelyek tevékenységekre lebontott rutinokba rendeződnek. Az idő- és tevékenységkeretek betartása lényeges a foglalkozáson, mert ez biztonságot, rendszerszerűséget ad a gyermeknek: tudja mire számítson, még akkor is, ha az adott alkalom nyelvi tartalma ismeretlen számára, és nem tudja felvenni a fonalat. Azonosítani tudja a pedagógus nyelvi és non-verbális kommunikációjából, hogy mi fog történni, milyen feladattípus következik. Így megnyugszik, nyitottá tud válni a tevékenységek irányába, és ez képessé teszi az új információk befogadására. A kisgyermekek számára szervezett foglalkozások tervezésekor minél több mozgásos és cselekedtető feladatra van szükség. Ehhez nagy segítséget nyújthat a cselekedtető módszer alkalmazasa (Total Physical Response). A hetvenes években híressé vált pedagógiai megközelítés lényege, hogy az anyanyelv elsajátítása során a csecsemő az anyai beszédre eleinte mozgással reagál. Ebből kiindulva a cselekedtető módszer a beszéd és a mozgás összekapcsolását ajánlotta a nyelvtanítás során (Bárdos 120—-123.). A fejlesztési helyzetben az anya szerepét a pedagógus ölti magára, ezzel facilitálva a nyelvelsajátítás felidézését. A fejlesztő foglalkozások hatékonyságában központi szerepet játszik, hogy a pedagógus képes legyen beazonosítani azokat a területeket, amelyekre munkája során fókuszálnia kell. Általában előzetes felmérés eredményeként kerül a gyermek a fejlesztő foglalkozásokra, de fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy — mint azt a 5.4. alfejezetben leírtuk — a felmérő eszközök kevésbé megbízhatóan alkalmazhatók a nem magyar első nyelvű gyermekeknél. Így folyamatosan monitoroznia kell a pedagógusnak, hogy a gyermek valójában milyen nehézséggel küzd, mi álljon a fejlesztés középpontjában. Vajon a nyelvtudás hiánya okozza-e felmérés során az alulteljesítést, vagy egy konkrét részképesség terén mutatott elmaradás? E két területnek a szétválasztása sok esetben nehézségekbe ütközhet, így érdemesebb abból kiindulni, hogy változatos fejlesztési feladatoknak tegyük ki a gyermeket, és abból nyerjünk infomációt az adott képesség fejlettségi szintjére vonatkozóan.
