Page 38 [38]
OCR
4.1. TANKÖNYVTÍPUSOK szintmegjelölést használnak. A szintek közötti eligazodásban nehézséget talán az okozhat, hogy a régebben megjelent kiadványok nem a KER szerint adnak szintmegjelölést, így a tanárnak magának kell eldöntenie, hogy milyen szintű diák oktatásában alkalmas. A korábbi megnevezések, mint kezdő, kezdő-haladó, középhaladó vagy haladó, az angol nyelven használt terminológia magyarra fordításai. A könyvekben található nyelvi tartalom esetleges volt, a szerzőkön múlott, mely lexikai elemet és nyelvi formát melyik szintre sorolták. Meghatározó volt a szintmegjelölésben az is, hogy a tankönyvszerző melyik oktatási intézményben dolgozott, milyen keretrendszerben tanultak a diákok. Így a jellemzően egyetemistáknak, intenzív nyelvtanuláshoz készített tananyagok nyilván nehezebben emészthetőek a kevésbé elszánt magyarnyelv-tanulók számára. Az ezt követő tananyag-generáció a kommunikációra nyitottabb képet mutat, előtérbe kerültek a dialógusok, a szókészlet figyelmesebb válogatása, de még mindig roppant , sűrű" volt a tananyag. A nyelvi készségek fejlődésének ütemét nem követte, a tanároknak , lassítókat" kellett beépíteniük ahhoz, hogy fogyasztható legyen a heti egy-két alkalmas oktatási keretben. A nyelvtanulás célja és az oktatás intenzitása között szoros összefüggés figyelhető meg. Az intenzív formát választók, ha csak rövid távon is, de azt remélik, hogy jelentősebb változás áll be a nyelvtudásukban, mint azok, akik nyugodtabb tempóban haladnának, és a hosszú távú céljaik között szerepel egy bizonyos nyelvtudásszint elérése. A régebbi kiadású és az újabb megjelenésű tankönyvek között a nyelvtanulási cél és az intenzitás összefüggésének tekintetében jelentős különbség van. Mint azt láttuk, a korábban megjelent tankönyvek kifejezetten intenzív tanfolyami keretre íródtak, és a kisebb heti óraszámmal haladónyelvtanfolyamokon gyakorlatilag lehetetlen volt az alkalmazásuk, mert sok volt a gyakorló feladat, előtérben álltak a nyelvi tartalmak. Így amikor kevésbé intenzív keretben használták, akkor a tanuló vagy végrehajtotta valamennyi gyakorló feladatot, és lassan haladt, vagy kihagytak az órán feladatokat, viszont a nyelvi formák és a lexika sűrűsége miatt gyakorlás nélkül nem épültek be a tanult elemek. Magyarországon a 90-es években alapvető szemléletváltás történt a magyar mint idegen nyelv tanításában, mert ebben az időszakban egyre több külföldi érkezett a munkájából fakadóan, akik egyúttal magyarul is akartak tanulni. Ők elsősorban beszélni akartak, hogy a hétköznapi életvitelükhöz kapcsolódó ügyeiket könnyebben tudják intézni. A nyelvtanulásuk célja egyre + 37 +
