Seite 30 [30]
3.1. A GYERMEK ÉS TANULÓI CSOPORTOK BEMUTATÁSA
A Magyarországon élő külföldi gyermekek óvodalátogatási és iskoláz¬
tatási szokásait tekintve alapvetően két nagy csoport látható: a nyugati
világból érkezők és az ún. harmadik országbeliek. Ez utóbbi csoport¬
ba tartoznak a Távol-Keletről, a Közel-Keletről, Afrikából és Latin¬
Amerikából érkezők.
A nyugati országokból származó gyermekek két csoportra oszthatók.
Az egyik csoportban — a családjuk társadalmi státuszából fakadóan —
általában nemzetközi iskolahálózatokban tanulnak, mint az American
International School, a British International School, a Deutsche
Schule Budapest, a Lycée Francais, a SEK Budapest Általános Iskola és
Gimnázium, az Osztrák-Magyar Európaiskola Budapest, a Budapesti
Japán Iskola, a Britannica International School és a Greater Grace
International School of Budapest. Ezekben az intézményekben a tan¬
tervet általában az anyaországban használt (valamelyik) központilag
szabályozott tanterv alapján alakítja ki az iskolahálózat vagy a tagiskola
a helyi igényeknek megfelelő módosításokkal kiegészítve. Az iskolák¬
ban folyó pedagógiai munka középpontjában egy általános, nemzetközi
vonatkozásban univerzális tudás átadása áll a középpontban, annak ér¬
dekében, ha a család más országba költözik, a tanulók képesek legyenek
az iskolaváltásra. Mindettől függetlenül mindegyik iskola magán viseli
az anyaország oktatási és nevelési szemléletének sajátosságait a tantárgyi
tartalom és készségek fejlesztése területén egyaránt. Az értékközvetí¬
tés tekintetében is megfigyelhető a kulturális sajátosságok megjelenése,
mint ahogy az is, milyen törekvések jelennek meg a nyelvhasználati el¬
várások terén. Az oktatás nyelve határozza meg, hogy az iskola közös¬
ségi tereiben, eseményein és a tanítás során milyen nyelvet proponálnak
az intézményben. Azokban az iskolákban, ahol multinacionális a tanu¬
lóközösség, ott a nyelvhasználati elvárás arra törekszik, hogy az okta¬
tás nyelve legyen a közös nyelv. A több oktatási nyelvvel párhuzamosan
dolgozó iskolákban általában az anyaország nyelvén folyik a mindennapi
iskolai kommunikáció, de a tanulók a szünetekben azon a nyelven beszel¬
nek, amelyik az adott kommunikációs helyzetben a leghatékonyabb.
A fentebbi felsorolásban szereplő oktatási intézményekben való tanu¬
lás, ha különböző mértékben is, de jelentős anyagi terhet ró a szülőkre.
Ebből adódóan kevésbé tehetős családok részére ezek az iskolák korláto¬
zottabb mértékben elérhetőek, így gyermekeik többnyire a közoktatásban
kezdik meg tanulmányaikat. A helyzetük hasonló a harmadik országbeli
+ 29 +