Oldal 27 [27]
3. A NYELVTANÍTÁS CÉLCSOPORTJAI ÉS HELYSZÍNEI
További nehézséget jelenthet az intézmények problémaérzékenységé¬
nek hiánya, pedig az oktatási intézmény mérhetné fel a kisgyermekek és
a tanulók igényét. A nyelvtanulási igények felmérése vezethet konkrét
szervezeti lépésekhez, amit a magyar nyelv tanulásának órarendi kere¬
tekbe illesztése követ. Ezzel szemben az esetek többségében a gyermekek
belépnek az intézményesített oktatás keretrendszerébe, majd magukra
maradva sajátítják el a magyar nyelvet, ahogyan és amennyire erre ön¬
állóan, megfelelő támogatás hiányában képesek. A kommunikációs hely¬
zetek és a nyelvek tudásának mértéke közötti kölcsönhatásból alakul ki
az egynyelvű beszélőből a kétnyelvű nyelvhasználó. A definíciós sokszí¬
nűséghez való újabb lényeges hozzájárulás lehet az ún. bejóslás képessége
(Schmidt 2020), amely az egyén nyelvhasználati nívójából eredeztethető.
Ennek meglétekor nevezünk egy gyermeket kétnyelvű nyelvhasználó¬
nak, amikor képessé válik bármelyik nyelven a helyes elemek bejóslására.
Vagyis lexikai és nyelvi formák esetében a kontextusból következtetve
meg tudja állapítani, hogy két alak közül melyik a helyes, vagy helyesebb.
Ennek meglétekor beszélhetünk arról, hogy kialakult az első nyelvi be¬
szelöre emlékeztető nyelvspecifikus nyelverzek. 2018-2019-ben vegzett
kutatási eredmények alapján látható, hogy a gyermekek a nyelverzekükre
hivatkoznak, amikor bizonyos lexikai és nyelvi elemek helyességéről kell
dönteniük. A kutatás egy másik eredménye, hogy a helyesség megítélé¬
sén túl, számukra teljesen ismeretlen tudományos területről származó
szövegeknél is ki tudják választani az odaillő szót, még az egymáshoz
jelentésükben vagy nyelvi formájukban közel álló alakok közül is. A kuta¬
tás során a helyes alakok indoklásában elsöprő arányú volt a , Jem tudom,
miért, így hangzik jól" válasz (Schmidt 2020).
Kötetünkben a magyarul még egyáltalán nem, vagy csak egészen kez¬
dő szinten beszélő gyermekek és tanulók nyelvtudásának fejlesztéséhez
nyújtunk segédletet. Így elsősorban a nem magyar első nyelvűeknek,
akik a magyar nyelvet idegen nyelvként kezdik tanulni.
3.1. A GYERMEK ÉS TANULÓI CSOPORTOK BEMUTATÁSA
A magyarországi nevelési és oktatási intézményhálózatba érkező gyer¬
mekek és tanulók száma alapvetően meghatározza az intézményeknek
a magyar mint idegen nyelv oktatásához való viszonyát. A magyarul
« 26 ¢