Oldal 28 [28]
3.1. A GYERMEK ÉS TANULÓI CSOPORTOK BEMUTATÁSA
nem tudó gyermekek számát a statisztikai adatok rövid áttekintéséből
állapíthatjuk meg. A statisztikai adatgyűjtés módszertanához a Központi
Statisztikai Hivatal honlapján találhatók az irányelvek és az adatforrá¬
sok. A nemzetközi vándorlás vonatkozásában a Magyarországon tartóz¬
kodó külföldi állampolgárt a statisztika a következőképpen definiálja:
,az a tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelke¬
ző külföldi állampolgár, aki az adott év január 1-jén életvitelszerűen
Magyarországon tartózkodott".
A statisztikai évkönyvben 2019. január 1-vel bezárólag, az elmúlt négy
évben megjelent adatok alapján, a Magyarországon tartózkodó külföldiek
száma 153 600 fő (Magyarország, 2015, 2016: 21; 2017: 22) és 172 600 fő
között mozgott (Magyarorszäg, 2018-2019: 122). Ezek a számadatok
azokra vonatkoznak, akik az adatfelvétel idején legális, tartózkodásra
jogosító engedéllyel rendelkeztek. A számadat hazánk népességének
1,5—1,8 96-át teszi ki: Magyarország lakossága 2015-ben 9 millió 823 ezer
(Magyarország, 2015—2016: 9), 2019. január 1-én pedig 9 millió 764 ezer
fő volt (Magyarország, 2018—2019: 112). Származási országokra lebont¬
va a 2015-ös és a 2018-as évek alatti adatbemutatási módok eltérnek
egymástól, így a különböző évek migrációs számadatai az összevetés¬
hez kevésbé jól használhatóak. A számadatoktól eltekintve a származási
helyek — kontinensek és országok — tekintetében azonban látható, hogy
a legjelentősebb az Ázsiából érkezők száma: Kínából és Vietnámból
24-28% között mozog a bevándorlók száma, míg az Afrikából érkezők
százalékos aránya 3—3,996 közötti, az amerikai kontinens esetében pe¬
dig 3—3,596 az arányszám (Magyarország, 2015—2016: 20; Magyarország
2018, 2019: 123). A hazánkba érkezők túlnyomó többsége, kétharmad
része (2015-ös adat) illetőleg 6496-a (2018-as adat) Európából, jelentős
részük a szomszédos országokból: Romániából (12%), Ukrajnából (129),
Szlovákiából (5,4990), illetve Németországból (9,396) érkezett (2018-as adat,
2015-ben nem szerepeltek százalékos adatok a statisztikában). Az elmúlt
néhány év statisztikai adataiból látható, hogy a hazánkba érkezők egy
harmada olyan térségből származik, ahol más írásrendszert használnak.
További egy harmadról feltételezhetjük, hogy nem beszélnek magyarul
az érkezésük pillanatában. A felsorolt statisztikai adatokban szerepel¬
nek azok a gyermekek és a tanulók is, akik iskolakötelesen érkeznek
Magyarországra. A nem magyar állampolgár kiskorú abban az esetben
válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve tankötelessé Magyarországon,
«27 «