Page 13 [13]
1. ANYELVTANITÄS-NYELVTANULÄS KOMPLEX MODELLJE...
1.1.2. A NYELVTANULO
Hegyi tipológiájához képest továbblép ez a modell abban is, hogy a nyelv¬
tanulót is a nyelvoktatási folyamat egyenrangú szereplőjének tekinti, ha
nem egyenesen meghatározó tényezőjének: akkor lesz sikeres a nyelvta¬
nulás, ha a teljes folyamat igazodik a gyermekkorú nyelvtanulók sajátos
igényeihez a tananyag megválasztásában és felépítésében, a nyelvórai lé¬
pésekben, illetve atámogató eszközrendszer kialakításában egyaránt. Giay
idézett megállapításaihoz képest is árnyalnunk kell a nyelvtanuló oldalát,
mivel ő az akkori sajátosságokból adódóan elsősorban a magyar egyete¬
meken tanuló külföldi diákokat tekinti célcsoportnak (Giay 1998: 248).
Minden nyelvoktatási helyzetben fontos tudnunk, kik a nyelvtanulók,
milyen elméleti, anyanyelvi és idegennyelv-ismerettel rendelkeznek, és
mi a nyelvtanulás mozgatórugója, célja. Különösen igaz ez a gyermekek
esetében. A gyermekkorú nyelvtanulók esetében a nyelvtanulás eredmé¬
nyességét több tényező is erőteljesen befolyásolja, melyek közül különö¬
sen az életkort, az ebből adódó előzetes — esetleg hiányos — anyanyelvi
és idegen nyelvi ismereteket, a motivációt, a magyart tanuló gyermek
otthoni hátterét, a nyelvtanulás családon belüli támogatottságát, a csa¬
ládnak a magyar nyelvhez való viszonyát és a nyelvoktatás célját kell
figyelembe venni.
Az életkor elsősorban azt befolyásolja, hogy mennyire fejlett a nyelv¬
tanuló első (anya)nyelvi tudatossága (A. Jászó 2006), azaz a nyelvi elemek
felismerésének, elkülönítésének képessége, illetve anyanyelvismerete és
anyanyelvi kompetenciája. Nehezítheti a nyelvoktatást, ha a gyermek első
(anya)nyelve elsajátításának aktív, még nem lezárt szakaszában van (kb.
6 éves kor előtt), nincs metanyelvi tudása, esetleg még az alfabetizáció
előtt áll, vagy lehetnek nehézségei az írással-olvasással az anyanyelvében
is. Ugyanígy árnyalhatja a helyzetet, ha a gyermek két- vagy többnyelvű,
vagy más nyelvet is tanult/tanul.
A motiváció a gyermek nyelvtanuló esetében (is) kulcskérdés.
Gyermekeknél kevéssé várható el az integratív (beilleszkedés érdekében
folytatott) vagy instrumentális (munkához, előbbre jutáshoz szükséges)
motiväciö (Gardner-MaclIntyre 1991), meg akkor sem, ha éppen azért
tanulnak magyarul, mert ez a feltétele annak, hogy beléphessenek és
sikeresen vegyenek részt a közoktatásban. Nem számolhatunk azzal
sem, hogy nyelvünk egyedisége, különleges mivolta ébresztett volna
« 126