, Eredményes munkáról csak akkor beszélhetünk, ha tudjuk, mit miért csiná¬
lunk, ismerjük a feladat végrehajtásának lendítő körülményeit és korlátait"
(Hegyi 1967: 5). Hegyi figyelmeztetése nyomán haladva megvizsgáljuk
a nyelvoktatäst-nyelvtanuläst („feladat”) mint komplex folyamatot, fel¬
sorakoztatjuk az ezt befolyásoló humán és tárgyi/külső tényezőket mint
s lendítő körülményeket" és , korlátokat", hiszen ezek befolyásolják a taní¬
tás-tanulás sikerét.
Hegyi (uo.) tárgyi, személyi és módszertani feltételeket vizsgál egy olyan
nyelvoktatási helyzetben, mely a múlt század 50-es, 60-as éveitől a század
utolsó 10—20 évéig szinte kizárólagosan volt jellemző a magyarországi ma¬
gyarnyelv-tanításra. A magyarul tanulni szándékozók elsősorban fiatal fel¬
nőttek voltak, a nyelvtanulói célcsoport homogenitása pedig évtizedeken át
erősen befolyásolta a választott módszereket és az elkészült nyelvkönyveket
is. Annak ellenére, hogy ma már minden életkorú célcsoport megtalálható
mind a magyarországi, mind az anyaországon, sőt magyar nyelvterületen
kívüli magyaroktatásban, Hegyi szemléletének máig ható érdeme a tanár
meghatározó - és megváltozott — szerepének felismerése.
Giay (1998) a nyelvoktatást befolyásoló tényezőket több szempontból
közelíti meg: a feltételrendszer, a tudományos alapok és meghatározott¬
ság, illetve a módszertani, személyi és tárgyi feltételek alapján értékeli
a magyarnyelv-oktatás helyzetét.
A feltételrendszer elemei között vizsgálja a nyelv (magyar) sajátossá¬
gait, a tanulási helyzetet, a tanulók életkorát és egyéb jellemzőit, a cso¬
portösszetételt, a tanulás időintervallumát, a rendelkezésre álló tan¬
eszközöket, illetve a nyelvoktatással szembeni elvárásokat és igényeket
(Giay 1998: 247). Pedagógiai, tanulás-lélektani, pszicholingvisztikai és
szociolingvisztikai tényezők között említi, hogy a magyar nyelv kevéssé
ismert, a tanárok nagy része magyar anyanyelvű, a magyarul tanulóké