Seite 105 [105]
OCR
Rihelius örököseinek műhelyében." A hírek a beszélgetésekkel is terjedtek. Minden bizonnyal állást foglalt a török kérdésben a strassburgi akadémián Johann Ludwig Havenreuter (1548-1618) tanitvänya, a k&söbbi prägai polgärmester, Michal P&cka z Radostic (Pieczkonius, 1575-1623), aki még strassburgi tanulmanyai elött, 1597-ben a szászországi Freibergben adott ki egy békét szorgalmazó beszédet II. Habsburg Rudolf (1552-1612) csäszärnak cimezve.'*? V. Szepirodalmi emlekek (poesis/ Dichtung, elegia, Kramerlied/ Bänkerlied/ Reimchronik). Carl Göllner bibliogräfiäjäban emliti'* Jakob Locher (1471-1528) ingolstadti retorikatanarnak egy Spectaculum more tragico effigiatum cimti mtivét, amely ot jelenetben szólaltatja meg kora uralkodóit a török veszéllyel kapcsolatosan. A verses drámát előadták Strassburgban 1497-ben, és meg is jelent Johann Grüningernél. A második kiadásra ugyancsak itt, egy ingolstadti, 1502-ben történt előadás után került sor."" A XVI. század elejének vitán felül legismertebb értelmiségi szereplője Strassburgban Sebastian Brant (1457-1521). Munkásságának kis részét teszik ki az aktuálpolitikai események kapcsán írott pamfletjei, de ismertsége folytán fontos, hogy 1501ben írt Türkenanscblag című versében összefogást sürget az oszmánok ellen (a korban gyűjteményes kötetekben szerepel). 1518-ban Johann Knobloch nyomdájában jelent meg I. Miksa császárnak ajánlott 96 latin versszakból álló latin ciklusa, In 7)urcarum nyciteria cum arripiende in eosdem expeditionis exhortatione címmel."! Ebben I. Szulejmán beszél győzelmeiről, majd az alapvető félelméről, hogy a császár őt le fogja győzni. 1515-ben Johannes Frobenius Bázelben kiadott egy kis irodalmi szöveggyűjteményt, amelynek humanista szerzői a keleti hatalmak, vagyis oszmán és orosz ellenes küzdelmekkel kapcsolatos epigrammáikat, elégiáikat, illetve nyilvános leveleiket (felhívásokat) közlik. E gyűjtemény egyes darabjai (például Rotterdami Erasmus levele) számos alkalommal megjelent. Giovanni di Lorenzo de" Medici, aki X. Leó néven lett pápa (1513—1521), hivatali idején I. Szelim szultán (1512—1520) — akinek nem véletlenül ,a Vad" a mellékneve — fenyegette a keresztény országokat, és erre az időre esik Martin Luther wittenbergi fellépése is. Janus Damian (XVI. század első fele) és Enrico Pefja (XVI. század első fele) is még a korai veszélyre figyelmeztették az egyházfőt írásaikban."? A kötet — amelyben Giano Damiano elégiája is szerepel — címében említett , doctissimi viri", akik epigrammákat írtak az adott témában, kozismert poeta laureatusok voltak, mint Aulo Giano Parrasio (1470-1522), Janus Vi147 VD 16 W 884 (Typis losiae Rihelij, per Andream Rietschium) 148 Classicum adversus bellum Turcicum... (VD16 P 1100; Husay 400.) 149 Panegyricus ad Maximilianum regem — Tragoedia de Turcis et Suldano (GW M18631; ISTC i00264000, GÖLLNER, Torcica I, Nr. 12. 150 Az 1502. évi kiadást nem ismeri a VD 16, jóllehet a Berlini Staatsbibliothek nyilvántartja, mint amelyet a szovjet hadsereg magával vitt. 151 GöÖLLNER, Tvrcical, Nr. 94. 152 Jani Damiani Senensis ad Leonem X. Pont. Max. de expeditione in Turcas Elegeia cum, argutissimis doctissimorum virorum epigrammatibus... Henricus Penia ad Reuerend. card. de Saulis, de gestis Sophi contra Turcas.... Basileae, Johannes Frobenius, 1515 (G6LLNER, Turcica 1, Nr. 75.) 104
