Seite 105 [105]
Rihelius örököseinek műhelyében." A hírek a beszélgetésekkel is terjedtek. Minden
bizonnyal állást foglalt a török kérdésben a strassburgi akadémián Johann Ludwig
Havenreuter (1548-1618) tanitvänya, a k&söbbi prägai polgärmester, Michal P&cka z
Radostic (Pieczkonius, 1575-1623), aki még strassburgi tanulmanyai elött, 1597-ben
a szászországi Freibergben adott ki egy békét szorgalmazó beszédet II. Habsburg
Rudolf (1552-1612) csäszärnak cimezve.'*?
V. Szepirodalmi emlekek (poesis/ Dichtung, elegia, Kramerlied/ Bänkerlied/ Reimchronik).
Carl Göllner bibliogräfiäjäban emliti'* Jakob Locher (1471-1528) ingolstadti retori¬
katanarnak egy Spectaculum more tragico effigiatum cimti mtivét, amely ot jelenetben
szólaltatja meg kora uralkodóit a török veszéllyel kapcsolatosan. A verses drámát
előadták Strassburgban 1497-ben, és meg is jelent Johann Grüningernél. A második
kiadásra ugyancsak itt, egy ingolstadti, 1502-ben történt előadás után került sor.""
A XVI. század elejének vitán felül legismertebb értelmiségi szereplője Strassburg¬
ban Sebastian Brant (1457-1521). Munkásságának kis részét teszik ki az aktuálpo¬
litikai események kapcsán írott pamfletjei, de ismertsége folytán fontos, hogy 1501¬
ben írt Türkenanscblag című versében összefogást sürget az oszmánok ellen (a korban
gyűjteményes kötetekben szerepel). 1518-ban Johann Knobloch nyomdájában jelent
meg I. Miksa császárnak ajánlott 96 latin versszakból álló latin ciklusa, In 7)urcarum
nyciteria cum arripiende in eosdem expeditionis exhortatione címmel."! Ebben I. Szulej¬
mán beszél győzelmeiről, majd az alapvető félelméről, hogy a császár őt le fogja győzni.
1515-ben Johannes Frobenius Bázelben kiadott egy kis irodalmi szöveggyűjte¬
ményt, amelynek humanista szerzői a keleti hatalmak, vagyis oszmán és orosz elle¬
nes küzdelmekkel kapcsolatos epigrammáikat, elégiáikat, illetve nyilvános leveleiket
(felhívásokat) közlik. E gyűjtemény egyes darabjai (például Rotterdami Erasmus le¬
vele) számos alkalommal megjelent. Giovanni di Lorenzo de" Medici, aki X. Leó
néven lett pápa (1513—1521), hivatali idején I. Szelim szultán (1512—1520) — akinek
nem véletlenül ,a Vad" a mellékneve — fenyegette a keresztény országokat, és erre az
időre esik Martin Luther wittenbergi fellépése is. Janus Damian (XVI. század első
fele) és Enrico Pefja (XVI. század első fele) is még a korai veszélyre figyelmeztették
az egyházfőt írásaikban."? A kötet — amelyben Giano Damiano elégiája is szere¬
pel — címében említett , doctissimi viri", akik epigrammákat írtak az adott témában,
kozismert poeta laureatusok voltak, mint Aulo Giano Parrasio (1470-1522), Janus Vi¬
147 VD 16 W 884 (Typis losiae Rihelij, per Andream Rietschium)
148 Classicum adversus bellum Turcicum... (VD16 P 1100; Husay 400.)
149 Panegyricus ad Maximilianum regem — Tragoedia de Turcis et Suldano (GW M18631; ISTC i00264000,
GÖLLNER, Torcica I, Nr. 12.
150 Az 1502. évi kiadást nem ismeri a VD 16, jóllehet a Berlini Staatsbibliothek nyilvántartja, mint amelyet
a szovjet hadsereg magával vitt.
151 GöÖLLNER, Tvrcical, Nr. 94.
152 Jani Damiani Senensis ad Leonem X. Pont. Max. de expeditione in Turcas Elegeia cum, argutissimis doc¬
tissimorum virorum epigrammatibus... Henricus Penia ad Reuerend. card. de Saulis, de gestis Sophi contra
Turcas.... Basileae, Johannes Frobenius, 1515 (G6LLNER, Turcica 1, Nr. 75.)
104