OCR
Műfaji szempontokból nehéz besorolni Juan Luis Vives (1493—1504) törökökkel kapcsolatos írásait. Vives strassburgi jelenléte szorosan kötődik a szerveződő academiához, vagyis Johann Sturm azon törekvéséhez, hogy egy, az ókori és keresztény műveltségre alapozott ékesszólás-tanításon keresztül neveljenek, terjesszék ki a keresztényi erkölcsöt és mélyítsék el a hitről szóló ismereteket. A spanyol humanista De ratione studii puerilis című írásában" kifejtett pedagógiai elvek összecsengtek Strassburg varos szabalyaival de subventione pauperorum. Vives masik mtivében (De communione rerum) ezzel kapcsolatos elvárásokat is megfogalmaz," többek közt a városok vezetőit is inti erre a feladatra." Tehát a törökökkel kapcsolatos művének megjelenése előtt is ismert — és több tekintetben népszerű — volt már az ő szemlélete Strassburgban. De Vivest, a strassburgi közössegbe igazän Kaspar Hedio (Heyd, 1494-1552) — aki Sturm közvetlen munkatársa volt — vezette be. Többek közt fordításával: Wie der Türck die Christen haltet so under im leben ... Sampt der Türcken Usprung fürgang und erweiterung biss auff den heüttigen tag,” amely mü kiadäsa egyben jöl mutatja, az academia tanárai a török veszélyt komolyan veendő dolognak tartották. Vivesnek ez az írása latinul először 1529-ben Antwerpenben, majd 1538-ban jelent meg a már — az exhortatidknal — bemutatott gyűjteményes kötetben, Bázelben." Vives azonban a sturmi oktatási elképzelések mellett egy másik humanista hagyományt is folytatott. Rotterdami Erasmus szellemében az egyetemes béke megteremtésének szükségességét hangsúlyozza. Bázelben jelent meg Leo Judaeus (1482-1542) forditäsäban Ein gar Schön jaa nit minder nutzlichs Büchlin... Wohar Eintrechtikeit und ouch zwitracht des die welt vol! ist komme unnd erwachse című munkája," amelyben egyes keresztény uralkodók politikájában az Oszmán Birodalommal való szövetkezést helyteleníti. A strassburgi tudományos könyvpiac két szereplőjét, Mario Barleziót és Johannes Adelphust már bemutattuk az albán hőssel (Kasztrióta György), illetve a rodoszi csatával kapcsolatosan. A XVI. század egyik legnépszerűbb összefoglaló műve az Oszmán Birodalom történetéről az olasz nyelvű tudományos irodalom egyik ünnepelt humanistájának, Paolo Gioviónak (1483—1552) tollából számazik. Az 1531-ben először Rómában" megjelent mű számos latin és más vulgáris nyelvű kiadásban jelent meg. Wendelin Rihel a művet Franceso Nigro Bassiante latin fordításában adta ki 1537-ben." A német fordítás — Heinrich Pantaleon munkájaként — később, 105 Strassburgban is megjelent Vives Opuscula aliguot vere catholica című kötetében (Argentorati, Peter, Schöffer, 1530). 106 Strassburgban ez nemetül került ki a sajtö alöl: Von der gemeynschaft aller dingen... übersetzt von Hans Schweintzer... Strassburg, Jakob Cammerlander, 1536. 107 Vives hatását a német humanista, illetve pedagógiai gondolkodásra elemzi BRIESEMEISTER 2004, 310315. 108 Neulich durch D. Caspar Hedion verteutschet... Strassburg, Balthasar Beck, 1532 (GÖLLNER, Zvrcica I, Nr. 448.; Hupay 150.) 109 De vita christianorum sub Turca opusculum [= Quod misera esset vita christianorum sub Turca], Antwerpen, Michael Hillenius, 1529: GÖLLNER, Torcica I, Nr. 329. — Bäzel 1538: GOLLNER, Turcica I, Nr. 626.; VD16 V 1815 110 Basel, Wolf Friess, 1536 (G6LLNER, Turcica I, Nr. 601.); vö. Perını 2002, 182-184. 111 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 413. 112 Turcicarum rerum commentariis... (GOLLNER, Turcica I, Nr. 596.) 98