Page 99 [99]
Műfaji szempontokból nehéz besorolni Juan Luis Vives (1493—1504) törökökkel
kapcsolatos írásait. Vives strassburgi jelenléte szorosan kötődik a szerveződő acade¬
miához, vagyis Johann Sturm azon törekvéséhez, hogy egy, az ókori és keresztény
műveltségre alapozott ékesszólás-tanításon keresztül neveljenek, terjesszék ki a ke¬
resztényi erkölcsöt és mélyítsék el a hitről szóló ismereteket. A spanyol humanista De
ratione studii puerilis című írásában" kifejtett pedagógiai elvek összecsengtek Strass¬
burg varos szabalyaival de subventione pauperorum. Vives masik mtivében (De commu¬
nione rerum) ezzel kapcsolatos elvárásokat is megfogalmaz," többek közt a városok
vezetőit is inti erre a feladatra." Tehát a törökökkel kapcsolatos művének megjelené¬
se előtt is ismert — és több tekintetben népszerű — volt már az ő szemlélete Strassburg¬
ban. De Vivest, a strassburgi közössegbe igazän Kaspar Hedio (Heyd, 1494-1552)
— aki Sturm közvetlen munkatársa volt — vezette be. Többek közt fordításával: Wie
der Türck die Christen haltet so under im leben ... Sampt der Türcken Usprung fürgang
und erweiterung biss auff den heüttigen tag,” amely mü kiadäsa egyben jöl mutatja, az
academia tanárai a török veszélyt komolyan veendő dolognak tartották. Vivesnek ez
az írása latinul először 1529-ben Antwerpenben, majd 1538-ban jelent meg a már —
az exhortatidknal — bemutatott gyűjteményes kötetben, Bázelben." Vives azonban
a sturmi oktatási elképzelések mellett egy másik humanista hagyományt is folytatott.
Rotterdami Erasmus szellemében az egyetemes béke megteremtésének szükségessé¬
gét hangsúlyozza. Bázelben jelent meg Leo Judaeus (1482-1542) forditäsäban Ein gar
Schön jaa nit minder nutzlichs Büchlin... Wohar Eintrechtikeit und ouch zwitracht des die
welt vol! ist komme unnd erwachse című munkája," amelyben egyes keresztény uralko¬
dók politikájában az Oszmán Birodalommal való szövetkezést helyteleníti.
A strassburgi tudományos könyvpiac két szereplőjét, Mario Barleziót és Johan¬
nes Adelphust már bemutattuk az albán hőssel (Kasztrióta György), illetve a rodoszi
csatával kapcsolatosan. A XVI. század egyik legnépszerűbb összefoglaló műve az
Oszmán Birodalom történetéről az olasz nyelvű tudományos irodalom egyik ünne¬
pelt humanistájának, Paolo Gioviónak (1483—1552) tollából számazik. Az 1531-ben
először Rómában" megjelent mű számos latin és más vulgáris nyelvű kiadásban
jelent meg. Wendelin Rihel a művet Franceso Nigro Bassiante latin fordításában
adta ki 1537-ben." A német fordítás — Heinrich Pantaleon munkájaként — később,
105 Strassburgban is megjelent Vives Opuscula aliguot vere catholica című kötetében (Argentorati, Peter,
Schöffer, 1530).
106 Strassburgban ez nemetül került ki a sajtö alöl: Von der gemeynschaft aller dingen... übersetzt von Hans
Schweintzer... Strassburg, Jakob Cammerlander, 1536.
107 Vives hatását a német humanista, illetve pedagógiai gondolkodásra elemzi BRIESEMEISTER 2004, 310¬
315.
108 Neulich durch D. Caspar Hedion verteutschet... Strassburg, Balthasar Beck, 1532 (GÖLLNER, Zvrcica I,
Nr. 448.; Hupay 150.)
109 De vita christianorum sub Turca opusculum [= Quod misera esset vita christianorum sub Turca], Antwerpen,
Michael Hillenius, 1529: GÖLLNER, Torcica I, Nr. 329. — Bäzel 1538: GOLLNER, Turcica I, Nr. 626.;
VD16 V 1815
110 Basel, Wolf Friess, 1536 (G6LLNER, Turcica I, Nr. 601.); vö. Perını 2002, 182-184.
111 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 413.
112 Turcicarum rerum commentariis... (GOLLNER, Turcica I, Nr. 596.)
98