Page 98 [98]
III. Tudományos értékű történeti összefoglalások
Ha a törökökkel kapcsolatos tudományos értékű kiadványok körét vizsgáljuk a meg¬
jelenés helye szerinti eloszlásban, akkor a Közép-Rajna menti városok közül Bázel
egyértelműen győztesként kerül ki. Áttekintésünkben azonban követjük a történelmi
események időrendjét is, kiemeljük a legjelentősebb szerzőket, és rögtön rögzítjük, ha
a mű bármilyen nyelven megjelent akármely városban. Külön ki kell térnünk azonban
a bázeli kiadók stratégiájának jellemzésére, illetve a kiadványkört úgy is csoporto¬
sítjuk, jellemezzük, hogy melyek azok a tudományos munkák, amelyek a történetek
rögzítésén túlmenően leírják a törökök vallását, vagy éppen jogrendjét. A történeti
irodalmon belül pedig megkülönböztetjük az egyes eseményekről szóló irodalmat —
ezeket már a kiemelt történésekre vonatkozó infromációk között említettük is —, az
átfogó históriákat, illetve egy feltűnő kiadványkört, a szöveggyűjteményeket. Ezek
közül ugyanis számos jelent meg latinul és németül is Bázelben, mutatva az Oszmán
Birodalom iránti információigény folyamatos jelenlétét.
1453 az európai történelem egyik fordulópontja, Konstantinápolyt elfoglalta II.
Mehmet (1432-1481). A nyugati hódításait a Magyar Királyság határán, Nándorfe¬
hérvárt (a mai Beograd), 1456-ban a Hunyadi János (cca. 1407-1456) vezette, a balká¬
ni népekből álló sereg állította meg. A minden ellensége szemében nagy tekintéllyel,
széles kulturális és tudományos látókörrel bíró szultán leveleinek kiadása népszerű
olvasmány volt a Török Birodalomról, egyben forrása a kutatásoknak. Húsz kiadását
ismerjük ösnyomtatvänykent,”” majd utána is számos edifiót megélt. Sok nyelvre le
is fordították, a levelek tartalmi elemeiből különféle irodalmi műfajok darabjai is
táplálkoztak." A levelek (Epistolae Magni Turci...) közreadöja Laudivio de Vezzano
(Zacchia, XV. század), akinek munkáját sokan átvették, jegyzetekkel egészítették
ki.” 1510-ben Johann Grüniger Strassburgban külön kiadta az ispotályos lovag Lau¬
divius előszavát, amelyet a levelekhez írt." Ebben az évben a kiadást Johann Schott
is megismételte, az egyébként apokrif levelek egy részét is publikálva."" Az epistolae
Magni Turci megjelentek ezt követően Hagenauban 1528-ban, Wilhelm Seltz mű¬
helyében is."
Egy, a muszlimokkal való tudományos (teológiai) korai vitát, pontosabban a hit¬
tételek bemutatását Strasburgban jelentette meg Alphonsus de Spina (1412-1495),
az élete végén thermopülai püspöknek kinevezett ferences szerzetes a keresztény
hit ellenségeiről írt munkáját (1471), melynek egy fejezete a mohamedánokról szól
(Fortalitium fidei contra fidei christiane hostes)."? A mű hamarosan Bázelben is sajtó
alá került (1475),1% és összesen hat ősnyomtatvány-kiadása ismert.
97 Marvanı 2020, 129-149.
98 Csak egy példa Ludovico Dolce. Vö. FRIEDRICHS 2000, 333-344.
99 Vö. BABINGER 1960, 1—43.
100 GÖLLNER, 7vrcica I, Nr. 42.
101 GÖöÖLLNER, Torcica I, Nr. 43.
102 GöÖLLNER, Tvrcical, Nr. 298.
103 Johann Mentelin, nem 1471 utän (ISTC ia00539000)
104 Bernhard Richel, 1475 (ISTC ia00540000)
97