Page 97 [97]
ebben az évben jelent meg Bázelben Ihomas Platerusnál egy több ilyen beszédet tar¬
talmazó gyűjteményes kötet.
A , lengyel Démoszthenész" nevet ékesszólásával, retorikai képességeivel kiérdem¬
lő kalandos életű katolikus pap, a historikus Stanistaw Orzechowski (1513-1566)
1543-ban a lengyel nemesség és a király figyelmét hívta fel lengyel nyelvű beszédé¬
ben a török veszélyre (De bello adversus Turcas suscipiendo...). A latin szöveg a szerzö
másik két beszédével együtt jelent meg Bázelben, Johannes Oporinus műhelyében,
1551-ben." A kis kötetben szereplő másik két beszéde a cölibátussal és a házasság
teológiai és egyházfegyelmi kérdéseivel foglalkozik. A furcsának tűnő kötetszerkesz¬
tést a szerző magánélete magyarázza. A megjelenés évében ugyanis megnősült, sőt
a botrányt fokozandó, kálvinista lett. Az esettel több egyházi fórum foglalkozott,
a pápa előkészítette a kiátkozását, az esetet napirendként a tridenti zsinatra is javasol¬
ták (azonban ott nem tárgyalták). Az értelmiségi körökben ez a botrány érdekes volt,
és ennek révén a török kérdés is újra figyelmet kapott.
A bibliográfiák ezt a gyűjteményes kötetet" a protestáns ellenességéről ismertebb
kardinális, a carpentrasi püspök Jacopo Sadoleto (1477-1547) nevénél rögzítik, valóban,
az ő beszédével kezdődik. Valójában ezt a könyvet a tudományos török képek közt is
felsorolhatnánk, hiszen jól szerkesztett mű. Időrendben a XVI. század első harmadának
jelentősebb eseményeit követi, a harcra buzdítástól kezdve kitérnek a szerzők az oszmán
hadak leírására, az ott élő népek rövid jellemzésére és arra a kérdésre is, miként élnek
a keresztények az általuk elfoglalt területeken. Sadoleto ezt a beszédét? XII. Valois
Lajos francia kirälyhoz (1498-1515) intézte, ambicionálva őt, hogy ne csupán Velence
ellen harcoljon, hanem csatlakozzon a pápa török ellenes terveihez. Az övéhez hasonló¬
an a Bázeli egyetem teológus tanára, a Bernben elhunyt Otto Brunfels (1488-1534) is
ismert volt De bello Turcis inferendo... ad christianos principes oratio című művéről, amely
egy általános felhívás a kereszténység védelmére. Jacgues Fontaine-nek a rodoszi ost¬
romréól szóló írásáról már volt szó, itt episzola formában" közölték. A leuveni humanista
— aki információit a törökkel kapcsolatban többet közt Oläh Miklös (1493-158) eszter¬
gomi érsektől szerezte —, Petrus Nannius (Nannick, 1496-1557) exhortatióját Declama¬
tio, de bello Turcis inferendo címmel Leuvenben adta ki 1536-ban." Az 1538-as bázeli
gyűjtemény ezt az editiót vette át." Juan Luis Vives (1493—1540) török tárgyú írásairól
a tudományos művek számbavételekor bővebben írunk, itt megemlítjük, hogy a török
hódoltságban élni kényszerülő keresztények sorsáról írt műve (De vita christianorum sub
Turca opusculum), zárja a harcra buzdító beszédeket tartalmazó könyvet.
90 GÖLLNER, Tovrcica 1, Nr. 909.
91 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 626.; VD16 S 1248.
92 De bello Turcis inferendo oratio. . . (GÖLLNER, Turcica I, Nr. 626. — önállóan is megjelent 1510 körül: GöLL¬
NER, Tvrcica I, Nr. 626.)
93 VD16 B 8467
94 De Rhodi expugnatione epistola [Ad Adrianum pontificum maximum epistola ...] VD16 F 1840. Vo. még
GÖLLNER, Torcica I, Nr. 183 (1523), Nr. 224 (1524).
95 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 575.
96 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 626.; VD16 N 78
96