Oldal 92 [92]
OCR
aztân Simon Schardius (cca. 1535-1573) tobb ezer oldalas szôveggyüjteményébe is.°? Wolfgang Lazius szövegének története azonban ennél gazdagabb, és kötődik a bázeli — így az elzászi — török kép alakításához. Igaz, a tudományos körökben. 1568-ban ugyanis Johannes Oporinus műhelyében megjelent Antonio Bonfini (1427-1505) Rerum Hungaricarum decades cimt mtive, Johannes Sambucus (1534-1584) magyar törtenirö sajtö alä rendezeseben,” és kiegészitéseivel. Sambucus folytatta Bonfini történeti munkáját, többek közt megemlékezik az 1566-os szigetvári ostromról is (Obsidio Zigethiensis). Maga Lazius is megírta a magyar királyságbeli török harcok torténetét (Rerum Ausíriacarum decades), azonban ez kéziratban maradt. Az ötödik decas kilencedik könyvében beszél a szigetvári győzelemről. A szöveg csak 2017-ben látott napvilágot." 1562. november 24-én a Majna melletti Frankfurtban került sor II. Miksa császár koronázására, amelyen a szultán delegációja is részt vett. Frankfurti jelenlétük, fogadtatásuk és szereplésük számos kiadvány tárgya lett. Képi ábrázolásuktól kezdve a politikai röpiratokig/pamfletekig. Strassburgban 1562 végén Jakob Frölich," majd Christian Müller" is szentelt ennek a követsegnek (Türkischer Botschaft) egy-egy német nyelvű leírást. 1565. Málta ostromáról és sikeres megvédéséről Strassburgban azonnal hírt adtak, nem pusztán történeti műként, hanem híradásként is. 1565-ben két alkalommal megjelent Theobald Montanus (Berger) sajtöjäböl Francisco de Guevara Abschrift eines Brieffs so letzlich von Malta gekommen... cimü röpirata,” mikent sikerült Jean de La Valette (1494-1568) nagymester ispotälyos lovagjainak megvedeni a szigetet. Az ostromról és következményeiről később is hírt adtak, mint az Bäzelben egy Neuwe Zeittungban is olvasható volt 1572-ben." Bázel nagy kiadói világának egy kedvelt szerzője volt a piemonti születésű, de a Svájci Konföderációhoz csatlakozott városban élő Celio Secondo Curione (1503—1569). Az itteni egyetem retorikatanáraként aktív publicisztikai tevékenységet is kifejtett, aktívan gyakorolva a pasguillus műfajt. Kiváló latin és német stílusa miatt is kedvelték. A máltai ostromról latinul"? és németül" is kiadta az eseményeket értékelő művét (De bello melitensi historia), a védelem vezetőjének, La Valettének egy levelével együtt. 52 Historicum opus, in quatuor tomos divisum..., Basel, Henrich Petri, 1574 (VD16 S 2278), vol. II, 1816-1839. 53 VD 16 B 6594 54 Kasza 2017, 89-117. Forräsait is elemezte: Kasza 2018, 417-443. Vo. Kasza 2019, 229-237; Kasza 2021a, 201-217. 55 GÖLLNER, Turcica II, Nr. 1037. 56 GôLLNER, Zwrcica I, Nr. 1078. 57 GöLLner, Torcica Il, Nr. 1071, Nr. 1075.) 58 Samuel Apianus nyomdaja adta ki: GôLLNER, Zwrcica I, Nr. 1608. 59 De bello Melitensi historia..., Basileae, Johannes Oporinus, 1567 (G6LLNER, Turcica II, Nr. 1212.) 60 Neuwe und warhafftige Historien..., Basel, Batholomaeus Franck, 1567 (GöLLNER, Torcica II, Nr. 1213.) 91
