Oldal 92 [92]
aztân Simon Schardius (cca. 1535-1573) tobb ezer oldalas szôveggyüjteményébe is.°?
Wolfgang Lazius szövegének története azonban ennél gazdagabb, és kötődik a báze¬
li — így az elzászi — török kép alakításához. Igaz, a tudományos körökben. 1568-ban
ugyanis Johannes Oporinus műhelyében megjelent Antonio Bonfini (1427-1505)
Rerum Hungaricarum decades cimt mtive, Johannes Sambucus (1534-1584) magyar
törtenirö sajtö alä rendezeseben,” és kiegészitéseivel. Sambucus folytatta Bonfini
történeti munkáját, többek közt megemlékezik az 1566-os szigetvári ostromról is
(Obsidio Zigethiensis). Maga Lazius is megírta a magyar királyságbeli török harcok
torténetét (Rerum Ausíriacarum decades), azonban ez kéziratban maradt. Az ötödik
decas kilencedik könyvében beszél a szigetvári győzelemről. A szöveg csak 2017-ben
látott napvilágot."
1562. november 24-én a Majna melletti Frankfurtban került sor II. Miksa császár
koronázására, amelyen a szultán delegációja is részt vett. Frankfurti jelenlétük, fo¬
gadtatásuk és szereplésük számos kiadvány tárgya lett. Képi ábrázolásuktól kezdve
a politikai röpiratokig/pamfletekig. Strassburgban 1562 végén Jakob Frölich," majd
Christian Müller" is szentelt ennek a követsegnek (Türkischer Botschaft) egy-egy né¬
met nyelvű leírást.
1565. Málta ostromáról és sikeres megvédéséről Strassburgban azonnal hírt ad¬
tak, nem pusztán történeti műként, hanem híradásként is. 1565-ben két alkalommal
megjelent Theobald Montanus (Berger) sajtöjäböl Francisco de Guevara Abschrift
eines Brieffs so letzlich von Malta gekommen... cimü röpirata,” mikent sikerült Jean
de La Valette (1494-1568) nagymester ispotälyos lovagjainak megvedeni a szigetet.
Az ostromról és következményeiről később is hírt adtak, mint az Bäzelben egy Neu¬
we Zeittungban is olvasható volt 1572-ben." Bázel nagy kiadói világának egy kedvelt
szerzője volt a piemonti születésű, de a Svájci Konföderációhoz csatlakozott városban
élő Celio Secondo Curione (1503—1569). Az itteni egyetem retorikatanáraként aktív
publicisztikai tevékenységet is kifejtett, aktívan gyakorolva a pasguillus műfajt. Kiváló
latin és német stílusa miatt is kedvelték. A máltai ostromról latinul"? és németül" is
kiadta az eseményeket értékelő művét (De bello melitensi historia), a védelem vezetőjé¬
nek, La Valettének egy levelével együtt.
52 Historicum opus, in quatuor tomos divisum..., Basel, Henrich Petri, 1574 (VD16 S 2278), vol. II, 1816-1839.
53 VD 16 B 6594
54 Kasza 2017, 89-117. Forräsait is elemezte: Kasza 2018, 417-443. Vo. Kasza 2019, 229-237; Kasza
2021a, 201-217.
55 GÖLLNER, Turcica II, Nr. 1037.
56 GôLLNER, Zwrcica I, Nr. 1078.
57 GöLLner, Torcica Il, Nr. 1071, Nr. 1075.)
58 Samuel Apianus nyomdaja adta ki: GôLLNER, Zwrcica I, Nr. 1608.
59 De bello Melitensi historia..., Basileae, Johannes Oporinus, 1567 (G6LLNER, Turcica II, Nr. 1212.)
60 Neuwe und warhafftige Historien..., Basel, Batholomaeus Franck, 1567 (GöLLNER, Torcica II, Nr. 1213.)
91