Page 87 [87]
feltételezésektől a török és a muszlim világ népeinek leíró bemutatásán át (ruházat,
étkezés, életvitel, vallás, hadsereg, hadi taktika) az egyes népek tudományos bemu¬
tatásáig. Ideértve a lakóhelyük földrajzát, vízrajzát, a népek néprajzát, írásbeliségét,
kultúráját, tudományos eredményeit is.
A Bázelben, Freiburgban, Strassburgban, Schlettstadtban és Hagenauban megje¬
lent könyvek tartalomválasztásában hasonló tendencia figyelhető meg, így most egy
másfajta csoportosításban tekintjük át ezeket.
Első általános megállapításunk az, hogy a fenti bibliográfia-összefoglalások szerinti
tizenöt legelterjedtebb, a témában író szerző közül Elzászban (továbbá Freiburgban és
Bázelben) csupán hármuk műve jelent meg. Minden bizonnyal azért, mert a műveik
száznál többször is megjelentek jelentős példányszámban, és a Rajna-vidék keres¬
kedelme könnyen eljuttatta ezeket Elzászba is. A három legnépszerűbb szerző mű¬
veinek helyi kiadásai: Drakula apja, II. Sárkány Vlad (Vlad Dracul) a II. Murád
szultánnal szövetséges havasalföldi vajda, Erdélyben 1438-ban ejtette fogságba Geor¬
gius de Hungariät (= Captivus Septemcastrensis, cca. 1422-1502). Az ő műve, a De
Turcarum moribus töretlen olvasottságnak örvendett a XVI. század végéig. A Közép¬
Rajna-vidéken azonban Strassburgban jelent meg német fordításban, Christian Ege¬
nolff műhelyében 1530-ban kétszer," és ugyancsak kétszer Bázelben, latinul, de csak
mint Iheodor Bibliander népszerű szöveggyűjteményének része." — Ennél is nép¬
szerűbb volt a croato-hungarus Bartholomaeus Georgievicius (1510-1566) könyve (De
Turcarum moribus epitome...). A szerző a középkori Magyar Királyság összeomlását
eredményező Mohácsi csata (1526) után került török fogságba. Kiszabadulása után
írt könyve a törökök szokásairól Bázelben négy alkalommal jelent meg," először
Andreas Cratander örököseinel 1545-ben,'® Strassburgban Paul Messerschmidtnel
(1558)" mindkettő németül. - A harmadik euröpai bestseller, akit itt is kiadtak,
Antoine Geuffroy (f1556), aki johannita lovagkent maga is harcolt a törökök ellen.
A szultán udvarát bemutató leírása latin fordításban, több más hasonló témájú művel
együtt Johannes Oporinus műhelyében látta meg a napvilágot 1543-ban és 1550¬
ben," és ezt követően szerepelt Sebastianus Henricpetri történeti szöveggyűjtemé¬
nyeiben is (ezekről alább részletesebben írunk).
15 Türckei: Chronica, Glaube, Gesatz, Sitten... (GÖLLNER, Torcica I, Nr. 366, 368.)
16 Mabumetis Saracenorum principis... doctrina..., Basel, Johannes Oporinus, 1543 (kétszer jött ki: GÖLLNER,
Torcica 1, Nr. 792, Nr. 793; VD16 ZV 18456; VD16 ZV 16001; RMK II], 5197.) és ugyanitt 1550 (GöLL¬
NER, Tvrcica 1, Nr. 889; VD16 K 2586; RMK III, 5227.).
17 Cratander mellett Johannes Oporinus adta ki latinul (1551: RMK III, 392.), majd belekerült Antoine
Geuffroy latin (Basel, Sebastian Henricpetri, 1577: RMK III, 5375.) és Nicolaus Höniger német nyelvű
szöveggyűjteményébe (Basel, Sebastian Henricpetri, 1578: RMK III, 5386.) is, amelyekben az oszmán
szultáni udvartartást mutatták be.
18 GöÖLLNER, Torcica I, Nr. 854: Tiirckey oder von yetzigen Türcken kirchen gepräng, Syten unnd Leben....
19 GöÖLLNER, Tovrcica Il, Nr. 984: Türcken Büchlin....
20 Müve (Estat de la court du Grand Turc) egy általa szerkesztett szöveggyűjteményben, több más, a törökök
szokásait bemutató munkával együtt jelentek meg, Bázelben latinul. Lásd a 9. jegyzetet (GöÖLLNER, Tur¬
cica I, Nr. 1833; VD16 V 1181).
86