Oldal 139 [139]
kortyot mégis ihatnak belőlük. Ahogy Domby megjegyzése és általános tapasztalat
szerint a szorgos borivók a másnaposságban is hasonlót tapasztalnak, amikor az álta¬
lános reggeli gyengeség és fejfájás ellen mértékkel újra alkoholt fogyasztanak.
A köztudatban a legismertebb , tipikus" hazai betegség a magyar láz (morbus Hun¬
garicus, morbus Castrensis, febris Hungarica), melyet kezdetben tábori körülmények
között figyeltek meg. Későbbi kutatások kiderítették, hogy a különböző elnevezé¬
sekkel, de hasonló tünetekkel a gyakorlatilag Európa-szerte jelen lévő kiütéses tífuszt
illették a szerzők. Domby ezt nem a helyhez kötött tipikus magyar betegségek kö¬
zött tárgyalta, hanem a lázzal járó megbetegedéseket összességében önálló alpontba
szervezte. Dombynak — német élményeire hivatkozva — konkrét orvosi tapasztalatai
lehettek a pestisről, mely ennek a szövegrésznek a gerincét képezi. Ekkor már nagy¬
részt (például a korábban említett Stahl kivételével) elvetették azt az arisztotelészi
megállapítást, mely szerint a léleknek fontos szerepe volna a megbetegedésekben, és
a tudósok döntő többsége felismerte, hogy a betegségek eredendően testi folyamatok¬
ra vezethetők vissza. A Boerhaave és Hoftmann nevével fémjelzett mechanojatrikus
szemlélet szerint az emberi szervezet egyfajta gépezet (machina), melynek működése
tudományos eszközökkel, az anyag és a mechanika törvényeivel leírható és mérhető,
tehát a testben zajló folyamatokat nem a lélek irányítja, ezért a meghibásodására, jelen
esetben megbetegedésekre is elegendő testi okokat keresni. A pestis tárgyalásánál
Domby megis kivetelt tett: többek között Carolus Rayger (1641-1707) pozsonyi or¬
vos megfigyeléseire való hivatkozással azt is írta, hogy a bor hatékony a rothadás ellen
és segíti a gyógyulást az izzadás elősegítésével, ám kiváló a félelem és a rettegés ellen
is. Azzal ugyanis, hogy vidámságot és önbizalmat kelt, , elűzi a félelmet, amely vala¬
mennyi folyadékot zavargásra és háborgásra késztet, ezt pedig a nagy szakértelemmel bíró
Jérfiak szerint a megfertőződést nézve szinte veszélyesebb, mint maga a ragály." Ezzel
lényegében arra utalt, hogy bizonyos esetekben mégsem beszélhetünk tisztán fizikai
mechanizmusokról, hanem előfordulhatnak lelki okok, melyek végül fizikai tünetek¬
ben manifesztálódnak, természetesen nem a megbetegedés, hanem a tünetek súlyos¬
bodása vonatkozásában.
Domby deizmusa a disszertáció egészében egyértelműen észrevehető. Iermésze¬
tesen ő is úgy vallotta, hogy létezik Isten, de nem avatkozik be a teremtett világban
zajló folyamatokba. A nap, , ami az élőknek óriási családját jóságával fenntartja" — tehát
nem Isten, hanem az általa teremtett égitest. A gondoskodó természet látta el a Hegy¬
alját azokkal a fizikai és geográfiai jellemzőkkel, amelyek így a legtöbb évben kiváló
borokat adhatnak — ha ez nem így történik, annak se természetfeletti hatalmak az
okozói, hanem egzakt módon vizsgálható és leírható törvényszerűségek. A tokaji bo¬
rok , kiemelkedő és egyenesen isteni segítséget jelentenek" a betegségek legyőzésében, írta
Domby az ötödik fejezet bevezetőjében, de még e kijelentés alatt sem valamiféle elvont
114 Domsy 1758, 51.
115 Domsy 1758, 16.
116 Dompy 1758, 45.
138