Page 136 [136]
Az édes borok ellenében a savanyúbbak sűrűbbé teszik a testnedveket, mivel pedig
emiatt azok szabad áramlása lelassul, kőképző és köszvényesítő hatásukkal kell szá¬
molni. Ha tehát az időjárási viszontagságok okán akadályoztatva van a szőlők be¬
érése, Domby azt javasolta: hozzáadott cukorral tegyék azokat édesebbé, ezzel pedig
egészségesebbé. Ha valaki az édes borokból fogyasztana a kelleténél többet, a testben
vérrel teli állapot alakul ki, ami ahhoz kapcsolódó betegségeknek, mint a pangás
vagy a vérömleny, ágyaz meg. A seprőt tartalmazó nem letisztult borok többek között
görcsöket, gyomorrontást, vese- és fejfájdalmat okozhatnak.
A legszubtilisebb részeket tartalmazó borok (az előző fejezetekből kiderült, hogy
itt az esszenciáról és az aszüröl van sz6) gyögyhatäsait illetöen a Hoffmann-nak hitt
Welsch"? és Domby hasonló állásponton voltak. Alkotóelemeik finomsága és tiszta¬
sága okán a kiválasztás legkedvezőbbnek nevezett folyamatát: az izzadást támogat¬
ják, ez a legjelentősebb hasznuk orvosságként, kiegészítve azzal, hogy a többinél az
életerőt is jobban erősítik. Napjainkban sem elhanyagolható szempont, hogy egyikük
sem tud az esszencia és az aszú káros hatásairól túlzott fogyasztás esetén sem, Domby
szavaival élve , igen dicséretes az a tulajdonságuk is, hogy akkor sem okoznak fejfájást és
akkor sem nehexitik el a többi tagokat, ha jelentős mennyiségben fogyasztják őket, míg tar¬
tanunk kellene ezektől a bajoktól, ha más borokat fogyasztanánk ugyanilyen mértékkel."
Ezen tulajdonságai miatt a szerző méltán és büszkén idézte fel Hoffmann (Welsch)
és Neumann megállapítását a tokaji bor elsőbbségéről Európa összes borát tekintve.
Az azonos kémiai elemek különböző arányú jelenléte miatt eltérő tulajdonságok¬
kal rendelkező, így a szervezetet különbözőképp stimuláló borok hatását Domby az
életkorok, a nemek, a temperamentumok, sőt még az évszakok szerint is megvizs¬
gálta. Ennek alapja minden bizonnyal a korban is elfogadott galénoszi dietetika volt.
Galénosz ugyanis úgy vélte, a testekben keringő nedvek állapota — ezzel pedig az
ember egészsége — különböző természet által meghatározott és nem befolyásolha¬
tó, illetve az egyén által is befolyásolható körülményektől függ. Az első csoportba
tartozik az életkor, az évszakok, illetve a klíma, az utóbbiba (sex res non naturales)
pedig a levegő tisztasága, az elfogyasztott étel és ital minősége, az alvás — virrasztás
aránya, a kiválasztás, a munka és a pihenés aránya, végül az indulatok. A hegyaljai
borok orvosi célú felhasználhatósága ezek közül pontosan azon jegyek alapján vizs¬
gálható, amelyeket Domby is felsorolt. A fiúk számára csupán a gyenge vagy vízzel
kevert borok orvosi célú fogyasztását javasolta, hölgyeknél pedig a mértékletességet
hangsúlyozta, idősek esetén viszont — egyetértve Behrens kijelentésével, aki , az idősek
tejenek” nevezte a magyar borokat — Hoftmannt (valójában Welscht) idézve kifejezet¬
ten javasolta a tokaji borok mértékletes, de rendszeres fogyasztását. A magasabb alko¬
holtartalmú borok az izzasztó, méregtelenítő hatásuk miatt ősszel és télen fogyasztva
a legideálisabbak, a gyengébbeket viszont inkább tavasszal és nyáron kell inni, hogy
a különböző lázas állapotokat és vérömlenyeket megelőzzék a segítségükkel.
102 MAGYAR 1996, 236—237.
103 Domsy 1758, 37.
135